Nő a radikalizálódás kockázata Közép-Kelet-Európában

2009.01.13. MTI

A szélsőséges szervezetek betiltása ellenére is növekszik a radikalizálódás kockázata Közép-Kelet-Európában - olvasható a Political Capital "kockázati figyelmeztetésében".

Az intézet emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két hónapban több "szélsőjobboldali, romaellenes és rendpárti szervezetet" is betiltottak a térségben: a Magyar Gárda Egyesületet feloszlató elsőfokú bírósági ítélet mellett a Cseh Munkáspárt és a Szlovák Testvériség ügyét említették példaként.

Úgy vélik: ha ezen a téren következetes marad a jogalkalmazói gyakorlat, akkor akár már középtávon is visszaszorulhat a radikális retorika, ami csökkentheti a szélsőséges szervezetek társadalmi befolyását.

A Political Capital ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a betiltás nem szünteti meg automatikusan az ilyen szervezetek tevékenységét és az általuk generált politikai kockázatot, a betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában ugyanis tovább létezhetnek. A politikai és a jogi normáknak való megfelelési kényszer megszűnése, illetve a nyilvánosság ellenőrző szerepe alóli részleges felszabadulás pedig a tagság további radikalizálódását eredményezheti.

Az elemzők kitértek arra, hogy a gárdaszerű szervezetek politikai hasznot hozhatnak a mögöttük álló politikai pártoknak, melyek közül több esélyes lehet a megerősödésre. Az, hogy a Jobbik a ferencvárosi időközi választáson 8,5 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg, jelentősen növeli a párt Európai Parlamentbe jutási esélyeit, mert bár ez az eredmény kevesebb, mint 700 szavazatot jelent, állandó hivatkozási alappá válhat a kampányban - írták.

Hozzátették: a térségben erősebbé és látványosabbá váló etnikai konfliktusoknak nem maguk a szélsőséges szervezetek a legfőbb okai; a társadalmi probléma gyökerét a romák alacsony integrációja, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, illetve az állami szervekben megrendült állampolgári bizalom jelenti. Ezek, a közép-kelet-európai országokban általánosan jelen lévő érzületek alakítják ki és termelik újra az ilyen szervezetek és irányzatok iránti igényt.

A Political Capital kiemelte: "amennyiben a térség parlamenti pártjai fel tudnak lépni az önvédelmi gárdák által etnikai kontextusba helyezett össztársadalmi problémák megoldása érdekében (...), az jelentősen beszűkítheti ezen szervezetek érvényesülési lehetőségeit".

  • kapcsolódó anyagok
NONPROFIT JOG
CIVIL SZERVEZETEK
PÁRTOK