Hogyan kerülhetett a Blikkhez a csepeli emberölés hangfelvétele? - Vizsgálatot indít az adatvédelmi biztos

2009.01.13. MTI

Vizsgálatot indít Jóri András adatvédelmi biztos annak tisztázására, hogyan kerülhetett ki a csepeli kettős emberölésről készült hangfelvétel vagy annak részlete az egyik napilaphoz - közölte az ombudsman kedden az MTI-vel.

Jóri András közleményében azt írta, "értetlenül és megdöbbenéssel áll" a hír előtt, hogy a Blikk tudomására jutott a múlt héten Csepelen elkövetett kettős emberölésről készült hangfelvétel tartalma; mint írta, az újság honlapján közölt hírben "egyenes idézetek szerepelnek, valamint olvasható az esemény leírása is".

Az adatvédelmi biztos szerint ez két személyes adatkezelő felelősségét veti fel: egyrészt a sajtóorgánumét, amely jogosulatlanul jutott hozzá a felvételhez, másrészt - és ez Jóri András szerint a súlyosabb - "az ügyben eljáró nyomozó hatóságét, amelynek kizárólagos birtokában van az eredeti hangfelvétel".

Emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság több határozatában is következetesen kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jognak két funkciója van. Egyrészt azt fejezi ki, hogy létezik egy abszolút határ, amelyen sem az állam, sem más emberek kényszerítő hatalma nem terjedhet túl, vagyis az ember nem válhat eszközzé vagy tárggyá - írta.

Hozzátette: a méltósághoz való jog másik funkciója az egyenlőség biztosítása, ez egyben azt jelenti, hogy a méltóság az emberi lét minimális feltétele, amitől senki se fosztható meg. "Az élethez és méltósághoz való jog egysége következtében nemcsak a halálban egyenlő mindenki: az életek egyenlőségét a méltóság garantálja" - fogalmazott.

Jóri András szerint "mind a nyomozó hatóság, mind az érintett napilap részéről elfogadhatatlan az áldozatok emberi méltóságát semmibe vevő magatartás", melyet a leghatározottabban elítél. Az ombudsman tudatta azt is: vizsgálatot indít, amelynek célja - az áldozatok védelme mellett - annak tisztázása, miképpen kerülhetett ki a hangfelvétel vagy annak részlete.

A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában múlt szerdán agyonlőtték az intézményvezetőt és helyettesét. A rendőrségi adatok szerint a kettős gyilkosság indítéka egy elszámolási vita volt az intézményvezető és Deme Gábor, az egyik gyanúsított között. A kettős gyilkosság kapcsán Deme Gábor volt gazdasági igazgatót társtettesként, a gondnoki feladatokat ellátó 52 éves K. Tamást pedig tettesként, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják. A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn azt közölte, hogy sikkasztás miatt is nyomozást rendeltek el az alapítványi iskolában.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐJOG
SAJTÓ
ADATVÉDELMI BIZTOS
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN