Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Nyitott bírák

2009.01.20. Jogi Fórum / Antal Attila

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által hétfőn rendezett sajtóbeszélgetésen többek között a bírósági szervezet reformjáról és az OIT munkájának nyilvánosságáról esett szó. A Jogi Fórum részt vett az eseményen.

2008. január 18-án sajtóbeszélgetést tartottak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Hivatalában. A rendezvényt az OIT és általában a bírói intézmény nyilvánosság felé történő nyitásaként értékelhetjük. A résztvevők Dr. Fazekas Sándorral, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökhelyettese, valamint Dr. Ujkéry Csabával, aki a Somogy Megyei Bíróság elnökeként az OIT tagja (egyben az OIT szóvivője is) beszélgettek.

Az élet nem állt le

A Fazekas Sándor kifejtette, hogy a rendezvény célja, hogy a nyilvánosság előtt bemutassák az OIT tevékenységét az OIT és Legfelsőbb Bíróság elnöki pozíciójának megüresedésétől. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a Hivatal fennakadás nélkül képes ellátni a napi ügyek vitelét. Hozzátette, hogy az interregnum folyamán sem szakadt meg az előző elnök, Lomnici Zoltán alatt indult kezdeményezés a bírósági reform elméleti megalapozására: a 2008-as áprilisi OIT határozatot (amely a bíróságok helyzetét érékelő három tanulmány tárgyában született) számos újabb döntés követte, az OIT tehát jelenleg is foglalkozik a kérdéssel.

Bírósági reform

A bírósági reformot illetően a legfontosabb kérdés, amely az OIT 2009. január 13-i ülésén is kiemelt helyen szerepelt: az OIT szervezetében, a tagság elnyerésében bekövetkező esetleges változások. Az ülésről készült összefoglaló kifejti, hogy az OIT a fent említett 2008-as áprilisi határozatában kinyilvánította elkötelezettségét a reformok folytatása mellett. A bíróságokra vonatkozó törvények módosítása várhatóan hosszabb folyamat lesz, amely azonban nem jelenti azt, hogy indokolt esetben ne lenne mód egyes kérdések kiemelt vizsgálatára és a hatályos szabályozás megváltoztatására. A hatályos törvény értelmében az OIT, illetőleg a választott bírói tagok (póttagok) megbízatása az OIT első üléséről számított 6 évre szól. Eszerint a jelenlegi OIT megbízatása 2009. december 8. napján jár le. A törvény szerint a küldöttválasztó összebírói értekezleteket a bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal kötelesek összehívni. Ez azt jeleneti, hogy a küldöttválasztó összebírói értekezleteket legkésőbb 2009. augusztus 8. napjáig össze kell hívni. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a törvényhozó még a tisztújítás előtt változtatni kíván a hatályos szabályozáson, az erről szóló törvénynek legkésőbb 2009. június 15. napján hatályba kell lépnie.

Az OIT fenti határozatában több olyan javaslatot támogatott, amely a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.), ezen belül az OIT tagjainak választására, az OIT szavazási módjára vonatkozó rendelkezések megváltoztatására irányult. Ennek alapján összeállította és 2009. január 13-i ülésén első olvasatban megtárgyalta a Bsz. egyes rendelkezéseinek módosítására irányuló javaslatot. A javaslatok alapvetően az egyes bíróságokon választható küldöttek számát, az OIT választott bíró tagjainak újraválaszthatóságát, a vezető tisztséget betöltő bíráknak a testületen belüli arányát és - annak érdekében, hogy a külső demokratikus legitimációval rendelkező tagoknak nagyobb hatása legyen a döntésekre - az OIT szavazási módját érintik.

Fazekas és Ujkéry OIT tagok kifejtették, hogy a testületen belül is több megoldás merült fel az OIT választott bírói tagjainak kiválasztására. Egyik lehetséges megoldás az lehetne, hogy a 9 választott bíró közül 6 legyen az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezető (az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese; a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese; a kollégiumvezető, a Hivatal vezetője és helyettesei). További megoldásként említették azt, hogy az egyszer megválasztott OIT tag a továbbiakban egyszer legyen újraválasztható. A külső tagok szavazati súlyának növelésére elképzelhető továbbá egy 2/3-os vagy 4/5-ös többségen alapuló szavazási rendszer.

A bírók hangot adtak annak is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal folyamatos a munkakapcsolat, együtt készítik elő a vonatkozó joganyag módosítását.

Pontozásos szignálás

A bírósági reformon kívül szóba kerültek a bírósági ügyelosztási rendszer lehetséges változásai. Nagy problémát jelent a munkaterhek aránytalanága és az elhúzódó bírói eljárás. A közeljövőben fog befejeződni 3 megyei és 3 helyi bíróságot érintő statisztikai adatszolgáltatás próbaüzeme. A rendszer lényege, hogy az egyes ügyekről adatlapot fognak kitölteni (ebben szerepel pl. meghallgatott tanúk és szakértők száma, pertársaság stb.), s ezek alapján pontozzák le az adott esetet. Az így előálló súlyozásos rendszer alkalmas lehet egyrészt a munkateher csökkentésére, másrészt pedig a bírói teljesítménymérésre.

Bírói nyilvánosság

A hétfői sajtóbeszélgetés több szempontból is egy új korszak nyitánya lehet. Egyrészt az OIT nyilvánvalóvá tette, hogy fogékony a bírósági reform kiteljesítésére. Másrészt ezt a nyilvánosság előtt tette meg. Az OIT tekintetében egy olyan attitűd figyelhető meg, amely követi a bíróságokat értékelő tanulmányokban foglaltakat: nevezetesen a nyitottság, a nyilvános kommunikáció erősítése. Az OIT több fórumot is nyitott. Személyes kapcsolatot jelent a publikummal az, hogy OIT tagja, Ujkéry Csaba lett az OIT sajtószóvivője. A testület üléseinek napirendje és az ülésekről készült összefoglaló pedig a világhálón [http://www.birosag.hu/engine.aspx?…] vált elérhetővé a nagyközönség számára.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
OIT