Alkotmányossági problémához vezethet egy új választás

2009.01.28. MTI

Az Országgyűlés önfeloszlatása "sima feles" döntést igényel, de egy ilyen döntéssel "elcsúszhat" minden olyan, az "alkotmányban kisakkozott" időpont, ami azt szavatolta volna, hogy az Országgyűlésben győztes párt ne választhasson neki kedvező személyeket egyébként független tisztségekre - mondta Kolláth György alkotmányjogász szerdán.

Navracsics Tibor, a Fidesz francióvezetője kedden bejelentette: feloszlatná az Országgyűlést a Fidesz és a KDNP március 8-i hatállyal, és azt szeretnék, ha a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen már napirendre vennék erről szóló indítványukat. Mint Navracsics Tibor elmondta, a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választásokat.

Kolláth György alkotmányjogász emlékeztetett rá: az Alkotmány szerint az Országgyűlés kimondhatja feloszlását a megbízatása lejárta előtt is, és a feloszlatásától számított 3 hónapon belül új Országgyűlést kell választani, a választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Felhívta a figyelmet arra: az új választás nem időközi választásnak minősül - amikor a ciklus végéig választanak képviselőt, mint például a múlt héten Ferencvárosban -, hanem mivel a parlament teljes megújítására kerül sor, az új Országgyűlés megbízatása négy évre szól.

Mint mondta, a négyéves ciklus leteltét megelőző új választásnak számos, végig nem gondolt jogkövetkezménye van.

"1989-ben a magyar alkotmányos rendszert úgy alakították ki, hogy 4 éves mandátuma van a parlamenti és helyi képviselőnek, 5 az államfőnek, 6 a nemzeti bank elnökének és az ombudsmannak, 9 az alkotmánybíróság tagjainak, és 12 az Állami Számvevőszék elnökének. Ennek oka, hogy a jogalkotók el kívánták kerülni azt, hogy ugyanaz az Országgyűlés választhassa meg a legfontosabb független tisztségek viselőit" - magyarázta.

Hozzátette: ha "be lehet dobni a törölközőt" három év után, akkor meg lehet csinálni ezt két, vagy akár egy év után is, ami megítélése szerint komoly alkotmányossági problémához vezethet.

"Mivel sima többséget igényel az önfeloszlatásról szóló döntés, ezért előfordulhat, hogy valamely kormány a számára kedvező időpontban - amikor úgy érzi, hogy egy mostani választáson a kétharmados többséget is meg tudná szerezni a parlamentben -, feloszlatja az Országgyűlést, megszerzi a kétharmados többséget és neki tetsző személyeket választhat az egyébként független tisztségekre" - elemezte.

Az alkotmányjogász szerint egyéként nincs olyan alkotmányos vagy közjogi szabály, ami kizárná, hogy az európai parlamenti választással egyszerre tartsák meg az országgyűlési választást. A választási eljárásról szóló törvény szerint csak népszavazást nem lehet tartani az EP-választással egy időben.

Kolláth György szerint tehát - bár a magyar alkotmányos modellben az önfeloszlatás "sima ügy" -, az új választás "végig nem gondolt szála", hogy felborítja a kialakult közjogi rendszert, amely a fontosabb tisztségviselők függetlenségét garantálta volna.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
VÁLASZTÁS