Jogászok a büntető törvénykönyv szigorításáról

2009.02. 9. MTI

Kolláth György alkotmányjogász szerint kérdéses, hogy egyes estekben a drákóinál is szigorúbb büntetőjogi fenyegetettség megfelelő válasz-e a köznyugalmat megzavarók cselekményeire.

Az MTI pénteken arról kérdezte Kolláth György alkotmányjogászt és Pajcsics József büntetőjogászt, hogy milyen következménnyel jár a büntető törvénykönyv (Btk.) február 1-jén hatályba lépett módosítása, egyes bűncselekmények előkészületének büntetendővé nyilvánítása.

A módosítás értelmében büntetendővé váltak a súlyos testi sértés, a rablás, a közösség tagja elleni erőszak, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértésének, a kényszervallatás, a hivatalos személy elleni erőszak és a közérdekű üzem megzavarásának előkészületi cselekményei.

Pajcsics József a bűncselekmények előkészületi stádiumáról elmondta: azoknak a bűncselekményeknek az előkészületi magatartását rendeli büntetni a törvényhozó, amelyekről úgy ítéli meg, hogy nagyon veszélyesek a társadalomra. A Btk. határozza meg, melyek az előkészületi magatartások. Eszerint, ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő az, aki az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja.

Az új szabályok értelmében tehát ha valaki azt mondja másnak: kövessünk el egy rablást, az felhívásnak minősül, és büntetendő, ha a felhívás kellően konkrét. Egy másik esetben, ha például valaki vásárol egy szerszámot azért, hogy annak segítségével rablást kövessen el, az februártól már szintén büntetendő. A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot, azaz a célzatot azonban a nyomozó hatóságnak kell bebizonyítania - mondta a büntetőjogász.

Kolláth György alkotmányjogász azt mondta: meg van győződve róla, hogy "amint jön az első bűnügy, ezeket az új szabályokat az Alkotmánybíróság előtt valaki meg fogja támadni". Mint mondta: a köznyugalom védelme nagyon sok eszközt igényelhet. Magyarországon számos olyan tettet követtek el, amely a békés gyülekezéssel és demonstrációval nem fér össze. Kérdés azonban - tette hozzá -, hogy erre a "drákóinál is olykor szigorúbb" büntetőjogi fenyegetettség megfelelő válasz-e. A probléma ugyanis az, hogy a büntetőjog a végső eszköz kellene, hogy legyen, ezzel a megoldással azonban elveszíti ezt a jellegét.

Az alkotmányjogász szerint ha vádemelés és jogerős ítélet nem születik is a módosítások következtében, annak önmagában is súlya van, ha valaki büntetőeljárás hatálya alá kerül - bevonhatják például az útlevelét, őrizetbe vehetik, akár előzetes letartóztatását is kezdeményezhetik.

Az Alkotmánybíróság (Ab.) számos alkalommal kimondta: nem lehet olyan jogszabályt létrehozni, amely határozatlan, bizonytalan, szinte értelmezhetetlen vagy végsőkig kiterjesztett jogfogalmak alapján alkot bűncselekmény-kategóriát. Az Ab. az ilyen ügyeket "árgus szemmel lesni fogja" - mondta Kolláth György.

Szerinte egyetlen dolog megnyugtató, az, hogy minden esetben a nyomozó- és a vádhatóságnak kell bizonyítania a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG