Az igazságügyi reformok folytatását és a korrupció elleni hatékonyabb küzdelmet sürgette Bulgáriától és Romániától az Európai Bizottsági csütörtökön közzétett jelentése.
Amikor Bulgária és Románia 2007. január elsején az EU-hoz csatlakozott, még bőven akadt mindkét országnak tennivalója az igazságügyi reform végrehajtása, vagy éppenséggel a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén. A két ország integrációját megkönnyítendő és az uniós intézmények megfelelő működését biztosítandó, az EU annak idején úgy döntött, hogy úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust vezet be.
Az Európai Bizottság még 2006. decemberében meghatározta azokat a kritériumokat, amelyek alapján fel lehet mérni az eredményeket. (A jelentéseket eddig három alkalommal, 2007. júniusában, 2008. februárjában és 2008. júliusában hozták nyilvánosságra.) Az Unió ezzel kapcsolatban nem győzi hangsúlyozni, hogy a két országnak – a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek megfelelően és az abból fakadó előnyök kihasználása érdekében – hatékony közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszert kell kialakítania.
A mostani jelentés Bulgária kapcsán megjegyzi, hogy az ügyészi hivatalban, az igazságügyi minisztériumban és a belügyminisztériumban elkezdett szerkezeti és jogalkotási reformlépéseket folytatni kell, és a konkrét eredmények reményében ki kell terjeszteni azokat. A dokumentum emlékeztet arra is, hogy bolgár részről több olyan intézkedést jelentettek be, melyek célja a bíróságok roppant munkájának a csökkentése, valamint a bíróságok adminisztratív irányításának és a kinevezési eljárások átláthatóságának javítása. Jogalkotási oldalról eredmény, hogy elfogadták az összeférhetetlenségi törvényt, és módosították a közbeszerzési törvényt.
Ami a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot illeti, a Bizottság kiemeli, hogy Bulgária elindított egy olyan kísérleti projektet, amelynek keretében az ügyészség, az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség (SANS) és a belügyminisztérium képviselőiből közös nyomozócsoportokat hoztak létre. A jelentés szerint a következő lépésnek annak kellene lennie, hogy vádemelés születik a nyomozócsoportok látóterébe került bűnözői csoportok ügyében. Bár megkezdődött a belügyminisztérium megreformálásának folyamata, és történtek lépések a bűnüldözők hatásköreinek tisztázására is, ám a dokumentum szerint az eredmények még „nem mérhetőek”.
A belügyminisztérium és a SANS esetében fokozni kell az átláthatósági eljárásokat, emellett ez utóbbi esetében hatékony parlamenti ellenőrzést kell létrehozni. Bulgária egyebek között adós még a pártfinanszírozásról szóló törvénnyel, s mindemellett a jelentés fontosnak tartja azt is, hogy az összeférhetetlenségi törvényt hatékonyan hajtsák végre.
A Bizottság összességében elvárja, hogy Szófia meghozza azokat a törvényeket, melyek elengedhetetlenek a jogrendszer hatékony kiépítéséhez, emellett azt szeretné, ha a magas szintű korrupciós és a szervezett bűnözéssel összefüggő ügyekben konkrét vádemelések, tárgyalások és ítélethozatalok révén bizonyítaná, hogy jogrendszere független és hatékony módon képes a vonatkozó jogszabályok végrehajtására.
Románia: lelassultak az igazságügyi reformok
A Romániával foglalkozó jelentés úgy véli, hogy bár történt némi előrelépés az igazságügyi reform terén, ám az eredmények nehezen tetten érhetők: a kormány már elvégezte az utolsó simításokat azokon a módosítási javaslatokon, melyeket a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv és a polgári eljárásjogi törvénykönyv tervezetéhez kíván benyújtani, ám ezek még elfogadásra várnak. A felállított nemzeti integritási ügynökségnek (melynek felelőssége egyebek között a vagyonok, összeegyeztethetetlenségek és lehetséges összeférhetetlenségek ellenőrzése) demonstrálnia kell, hogy külső beavatkozás nélkül is képes az általa folytatott nyomozás kiterjesztésére, valamint a többi állami hatósággal való együttműködésre.
A Bizottság kiemeli, hogy néhány „magas szintű korrupciós ügyben” a nyomozást a román parlament blokkolta, emellett a korrupcióellenes jogi keretnek nem tett túl jót, hogy a parlament kezdeményezte a vezető ügyészek kinevezési eljárásának megváltoztatását, illetve – az ügyészség jogainak korlátozásának céljával – többször is kísérletet tett a büntető eljárásjogi törvénykönyv módosítására.
A jelentés fontosnak tartja, hogy a román hatóságok – az utóbbi hónapok eredménytelensége után – visszanyerjék az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem lendületét. Így Bukarestnek jóvá kell hagynia a jogrendszer korszerűsítéséhez szükséges törvénykönyveket, és a magas szintű korrupciós ügyek eredményes kezelése révén bizonyítania kell, hogy „jogrendszere független és hatékony módon képes a vonatkozó jogszabályok végrehajtására”.
A Bizottság a következő értékelését – mindkét ország esetében – 2009 nyarán hozza majd nyilvánosságra.
Aggódó civilek
A jelentések kapcsán kiadott közleményében a Transparency International (TI) továbbra is mélységes aggodalmának adott hangot a két országban tapasztalható magas szintű korrupció, szervezett bűnözés, és az uniós források nem megfelelő kezelése miatt. A szervezet szerint a Bulgáriával szembeni uniós szankciókat egészen addig fenn kell tartani, amíg a korrupció elleni küzdelemben nem ér el jobb eredményeket. (Bulgária esetében a Bizottság 2008-ban – egyedülálló módon – ideiglenesen felfüggesztette az uniós finanszírozást, ugyanis a bizottsági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési rendszer szabálytalanságokra derített fényt.)
A Transparency International megítélése szerint a két ország alig tud olyan „konkrét, visszafordíthatatlan” intézkedést felmutatni, melyek célja a korrupció megelőzése vagy felszámolása lenne. Igazságügyi rendszereik nem átláthatóak, és nem is hatékonyak. Diana Kovatcheva, a TI Bulgaria vezetője szerint a bolgár kormánynak végre fel kellene hagynia a látszatintézkedésekkel, és valódi, korrupcióellenes reformot kellene útjára indítania. „Ezek nélkül az uniós szankciókat nem fogják megszüntetni” – hangsúlyozta a Transparency International bulgáriai irodájának feje.
Romániai kollégája, Victor Alistar úgy vélekedett, hogy Romániában az eredménytelenül működő korrupcióellenes hivataloknak köszönhetően a levegő sűrű a korrupciótól. Jana Mittermaier, a Transparency International brüsszeli irodájának vezetője arra figyelmeztetett, hogy az EU-csatlakozás nem jelent automatikusan gyógyírt a korrupció ellen. A TI ezzel összefüggésben egyebek között arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a bővítési folyamatba az eddigieknél jobban vonja be a civil szervezeteket.
