A TASZ pert nyelt a Magyar Állam ellen, az Alkotmánybíróság most az adatvédelmi biztoshoz fordul

2009.05. 8. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Nem az Alkotmánybíróságot, hanem a nemzetközi egyezményt megsértő magyar államot marasztalta el a Társaság a Szabadságjogokért panaszának helyt adva az Emberi Jogok Európai Bírósága – nyilatkozta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Népszabadság újságírója, Fekete Gy. Attila érdeklődésére.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azért fordult a strasbourgi bírói fórumhoz, mert az Ab-vel szemben a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Ítélőtábla előtt is pert veszített. A TASZ szerette volna elérni, hogy megkapja az Alkotmánybíróságtól Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és két társa beadványát, amelyben a Büntető törvénykönyv egyik módosításának utólagos normakontrollját kérték 2003 márciusában, s ezzel életben tartották a kábítószerrel kapcsolatos, szigorú büntető-jogi rendelkezéseket. Strasbourg elmarasztalta a magyar államot, s – egy, a HVG-ben megjelent cikk szerint – cenzúrával vádolta meg az Ab-t.

Mi következik az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéséből? Paczolay Péter szerint közvetlenül csak az a megállapítás, hogy a magyar állam megsértette a nemzetközi egyezményt. A TASZ kártérítésre vonatkozó keresetét elutasította a bíróság. Strasbourg a magyar bíróságok döntéseit nem vizsgálhatja felül – mutatott rá az Ab elnöke –, tehát amíg a hazai szabályozás nem változik, az továbbra is mérvadó. Strasbourg jogalkotási kötelezettséget sem írhat elő, így a törvényhozás belátásán múlik, kíván-e módosítani a szabályozáson. – Ami az Ab-t illeti, nálunk a határozat nyílt kapukat dönget – folytatta az elnök. – Ha az indítványozó képviselő, honlapunkon az indítvány ismertetésekor a nevét is közöljük. Az indítványok nyilvánosságával kapcsolatos kérdések egyébként igen bonyolultak. A strasbourgi ügyben nem érintett problémákat is szeretnénk megnyugtatóan rendezni, ezért azt tervezzük, hogy kérdéseinkkel az adatvédelmi biztoshoz fordulunk – közölte Paczolay Péter.

Az elnök szerint az Ab egész eddigi működésében hangsúlyt helyezett a gondolatok, a vélemények nyilvános megjelenésére, az információhoz jutás szabadságára. Ezért üdvözölte a strasbourgi döntés filozófiáját. Történelmi jelentőségűnek minősíteni viszont túlzásnak tartja. Paczolay emlékeztetett arra, hogy többször bírálta a strasbourgi bírói fórumot azért, mert az általa alkalmazott „konszenzus elv” a legkisebb közös nevező szintjén húzza meg a jogvédelmi mércét, sokszor alacsonyabban, mint a nemzeti alkotmánybíróságok teszik. Szerencsére a közérdekű adatok nyilvánossága terén most előremutató döntés született. De sajnálja, hogy az ítélet nem tartalmaz jogi érvelést a másik érintett alapjog, a személyes adatok védelmének hazai szabályozását illetően. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna egyszerűbb kiadni a jogvédőknek Hende Csaba indítványát, az elnök azt válaszolta, hogy de igen, csakhogy a politikus nem egyedül, hanem két magánszeméllyel együtt tette meg indítványát. Ők pedig semmiképpen sem tekinthetők közszereplőknek. Paczolay emlékeztetett: az Ab már kialakította azt a gyakorlatot, hogy a nyilvános vita kibontakozása érdekében az indítványok tartalmi összefoglalója évek óta elérhet a testület honlapján.

Az elnök nem kívánta kommentálni azt, hogy strasbourgi bíróság lényegében cenzúrának minősítette az Alkotmánybíróság 2004-es eljárását, csak annyit jegyzett meg, hogy hiányolja az ítéletből a cenzúra fogalmának kifejtését. Ismeretei szerint új elem jelent meg a strasbourgi joggyakorlatban, ráadásul nem a Nagy Tanács, hanem az egyik héttagú kamara döntésében, ezért részletesebb indokolás iránymutatóbb lett volna.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ADATVÉDELMI BIZTOS
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
TASZ