A jogos védelem alakulása a Btk. módosulása miatt

2009.07. 3. MTI

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása értelmében a megtámadott ezentúl nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől; a jogszabály rendelkezik a megelőző jogos védelemről is.

A Btk. hétfőn elfogadott módosítása amellett, hogy további joghátrányokat ír elő az erőszakos bűnismétlőkkel szemben, módosítja a jogos védelem szabályait és szélesebb védekezési jogot biztosít a megtámadottnak. A szabály kriminálpolitikai kiindulópontja az, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét pedig méltányosan kell megítélni.

Tóth Mihály büntetőjogász, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára az MTI-nek elmondta: a korábbi bírói gyakorlat kialakított egy olyan álláspontot, hogy ha valaki jogtalanul támad, de nyilvánvalóan súlyosan ittas, testi fogyatékos, hozzátartozó vagy gyerek, akkor ki kell térni a támadás elől, nem lehet azt viszonozni vagy védekezni ellene. Ezt most megszüntették és kimondták: ezentúl nem kell kitérni a jogtalan támadás elől, hanem azzal arányosan, a szükséges mértékben lehet védekezni ellene.

A Btk. bevezeti a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a védekező vagy más személy, illetve javai elleni esetleges támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekező eszközt lehet alkalmazni. A törvény azonban szigorú feltételekhez köti ezt: nem lehet alkalmas az élet kioltására, csak a támadó ellen lehet igénybe venni és megfelelően fel kell hívni a berendezés működésére a kívülállók figyelmét.

Tóth Mihály szerint ezt a szabályt sokan "fából vaskarikának tartják", mert ha még nem következett be a jogtalan támadás, akkor hogyan lehet egyáltalán jogos védelemről beszélni. Kicsit ellentmondásos a rendelkezés, de változni kellett a korral és tudomásul kellett venni, hogy ez széles körben kezd elterjedni. Ugyanis nem kifogásolható bizonyos esetekben, ha valaki a vagyontárgyait, a személyét bizonyos védelmi berendezésekkel próbálja előzetesen védeni - mondta a büntetőjogász.

Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan szigorúak a feltételek, hogy ez a szabály alig lesz majd alkalmazható. Nincs még gyakorlata, állandó a vita arról, hogy mi arányos, meddig lehet elmenni. Előfordult, hogy a kerítésbe vezetett áram miatt meghalt egy gyerek, aki nem lopni akart, csak a labdája gurult át. Ez el kell, hogy gondolkodtassa azokat, akik a védelem körét túlságosan szélesre kívánják bővíteni.

A szabály egy szükséges rossz, csak akkor lehet igénybe venni, amikor az állam nem tud megvédeni minket, ezért ésszerű korlátok között kell tartani - jegyezte meg a szakember.

Tóth Mihály szerint olyan kompromisszum született, "mint Mátyás király és az okos lány meséjében: adunk is valamit, meg nem is".

A jogász nem tudja, hogyan lesz a szabály a gyakorlatban alkalmazható, de egyetért azzal, hogy először óvatos volt a jogalkotó. Mint mondta, olyan feltételrendszert teremtettek, amely erősen el kell, hogy gondolkoztasson mindenkit, telepít-e ilyen berendezést egyáltalán. Mert az az elv, hogy a támadó viseli a kockázatot, itt megfordulni látszik, és mintha a védekezőnek kellene viselnie annak terhét, hátha nem a jogtalan támadó sérül meg, s esetleg meghal valaki.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
TÖRVÉNYHOZÁS