Ügyész - terhelt paktum

2009.08.13. Jogi Fórum / Nagy Csilla

Jogalkotó szervünk idén nyáron a büntetőjogszabályokat átfogóan módosító törvényeket fogadott el. Az új szabályozás a jelenlegitől néhol jelentősen eltérő, meglepő válozásokat vezet be büntető anyagi- és eljárásjogunkba.

A módosító törvény elnevezése [1] annak céljáról árulkodik: a büntetőeljárások időszerűségét kívánják javítani az új – zömében 2009. augusztus 13. napján hatályba lépő – intézkedések. Az eljárás gyorsítását szolgáló bíróság elé állításra - az eddigi tizenöt nappal szemben - a bűncselekmény elkövetésétől számított harminc napon belül, egyébként a korábbi feltételek mellett kerülhet sor. Teljes reformon esett át eljárásjogunk lemondás a tárgyalásról jogintézménye: az ügyész és a terhelt között írásbeli megállapodás jön létre, melyben rögzítik az elkövetett bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítést, valamint mindkettőjük nyilatkozatát arról, hogy milyen nemű, mértékű és tartamú büntetést vagy intézkedést vesznek tudomásul. Ha sikerül megállapodniuk, az ügyész a megállapodásban szereplő tényállás, a minősítés és a büntetésre, illetve az intézkedésre tett indítványhoz kötve van. Ha a bíróság egyetért a megállapodás tartalmával – további feltételek együttes fennállása esetén - nyilvános ülésen, a vádiratban foglalt tényállással egyező tényállást állapít meg, és az abban indítványozott büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz.

A fogva lévők számára érdekes, hogy előzetes letartóztatásuk megszűnésére 2010. július 01. napjától kezdődően új szabályok vonatkoznak: szabadlábra kerülni a törvényben - az eljárás tárgyává tett bűncselekmény büntetési tételének felső határa alapulvételével - meghatározott idő (legalább egy év) elteltével lehetséges.

A vádlottak tárgyaláson való megjelenési hajlandóságát növelheti a tárgyalási őrizet bevezetése. A bíróság a tárgyaláson meg nem jelent vádlott – amennyiben lakóhelye illetve tartózkodási helye ismert - tárgyalási őrizetét elrendeli és ezzel egyidejűleg – ha nincs - védőt rendel ki a számára. A tárgyalási őrizet időtartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg. Érdekesség, hogy 2012. január 01. napjától idézni és értesíteni, valamint fellebbezést benyújtani már telefax és számítógép útján is lehet.

Az eljárási szabályok változását eredményezi az Alkotmánybíróság 72/2009 AB (VII.10.) határozata, amely alapján 2010. december 31. napjától a tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező lesz. Az AB által megsemmisített rendelkezések [2] megjelölték azokat az eseteket, amikor az ügyész részvétele a tárgyaláson kötelező. Az AB szerint az ügyész tárgyaláson való jelenléte a büntetőeljárás garancia-rendszerét közvetlenül érinti. Jelenlétének hiánya nem lehet eljárás-egyszerűsítési szempont, mert ez az alkotmányos büntetőjog sérelmével járhat. Az az eljárás ugyanis, melyben kétség merülhet fel a bírák pártatlanságát illetően (akár annak látszatában is), sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Büntető Törvénykönyvünk mind általános, mind különös részében változik. [3] A legszembetűnőbbek a büntetések rendszerét érintő átalakítások. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás mellékbüntetések ezentúl büntetések lesznek, a főbüntetés mint büntetési nem eltűnik, és a pénzmellékbüntetés megszűnik. Szigorodnak a feltételes szabadság szabályai: a bíróság megszünteti a feltételes szabadságot, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. (Eddig erre akkor volt lehetőség, ha a feltételes hatálya alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek valakit végrehajtandó szabadságvesztésre.) A közérdekű munka tartamát - napi tételek helyett - órákban kell megállapítani akként, hogy legkisebb mértéke 42, legnagyobb pedig 300 óra. A pénzbüntetés napi tételeinek száma nem, de összege – az eddigi minimum 100 forint és maximum 20.000 forint összegről – legalább 2.500 és legfeljebb 200.000 forintra növekszik. A megfizetésre – külön kérelem alapján - az elítélteknek - az eddigi maximálisan hat havi részlettel szemben – két év áll majd rendelkezésükre.

A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a próbaidő években és hónapokban határozható meg. Új jogtechnikai megoldás a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése, amely alapján a két évet meghaladó, de az öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés fele része végrehajtásában felfüggeszthető. Ugyanakkor a pénzbüntetés végrehajtásának a felfüggesztése megszűnik.

A közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága – az eddigi három évvel szemben - öt év alatt, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága (annak időtartamától függően) öt illetve tíz év alatt évül el.

A különös részi tényállásoknál – egyes személy és köznyugalom elleni bűncselekmények esetén - új minősítő körülményként a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetés jelenik meg.

A fenti módosítások naprakész ismeretét nehezíti az a körülmény, hogy azok hét különböző időpontban lépnek hatályba. Fokozott körültekintést igényel tehát a jogszabályok záró rendelkezéseinek áttekintése is.

***

[1] A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a Be. módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. tv.

[2] Be. 241. § (1) bekezdésének a),c),d),e) és f) pontjai

[3] 2009. évi LXXX. törvény

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
JOGALKOTÁS