Németország és Írország is halad a Lisszaboni Szerződés ratifikálása felé

Megállapodásra jutottak a németországi pártok arról a kiegészítő törvényről, amelyet a német alkotmánybíróság a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának feltételéül szabott. Eközben Írországban már folyik a kampány az októberi népszavazásra, amelynek középpontjában a gazdasági kérdések állnak.

A karlsruhei bíróság június 30-i állásfoglalása szerint a Lisszaboni Szerződést Németország csak akkor hagyhatja jóvá, ha előtte a nemzeti parlament szerepét jogszabályban megerősítik.

A kedden (2009. augusztus 18.) megszületett egyezség értelmében a kormánynak haladéktalanul és minden részletre kiterjedően tájékoztatnia kell a törvényhozás mindkét házát az uniós politikával kapcsolatos valamennyi fejleményről, és minden vonatkozó dokumentumot át kell adnia a képviselőknek. A kormány ugyanakkor a parlament véleményétől függetlenül, szabadon cselekedhet az európai politikai színtéren.

A jogszabályra azért van szükség, mert a német alkotmánybíróság a parlament jogainak kiterjesztéséhez kötötte az uniós reformszerződés ratifikációját, vagyis a törvényhozás által történő jóváhagyását.

Eközben Írországban már javában készülnek a pártok a szerződés ratifikálásáról szóló októberi népszavazásra.

A szerződés ellenzői kedden kezdődött kampányukban azzal érvelnek, hogy a szerződés nyomán a munkások életkörülményei romlanak, és az állam kiadásainak további lefaragására kényszerül majd, korlátozva például a közszolgáltatások körét. A nacionalista Sinn Fein és a szocialista párt emellett azzal is riogat, hogy az állam adóemelésre készül, mert csak így lesz képes a GDP arányos költségvetési hiányt a referenciaértéknek tekintett három százalék alá szorítani. (A három százalékos hiánycélról ugyanakkor nem a Lisszaboni Szerződés, hanem a még 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés rendelkezik.)

A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy az ország gazdaságának példátlan visszaesését, valamint a fiskális és banki „ikerválságot” nem lett volna képes kezelni az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság segítsége nélkül.

A Brian Cowen vezette ír kormány okulni látszik a tavaly csupán félgőzzel folytatott kampány hibáiból, amelyben akkor az ellenzők olyan, érzelmi kérdésekre helyezték a hangsúlyt (abortusz engedélyezése, semlegesség elvesztése, európai hadsereg felállítása), amelyek hamisak voltak.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK