A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a vagyonadóról szóló törvény összhangban van az alkotmánnyal, eleget tesz az alaptörvény által támasztott követelményeknek, előkészítését széles körű szakértői egyeztetés előzte meg – reagált a tárca Szabó Máté országgyűlési biztos felvetéseire kedden közleményében.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény egyeztetése során a Pénzügyminisztérium nagy figyelmet fordított arra, hogy a jogszabály minden tekintetben megfeleljen az alkotmányossági követelményeknek – írták.

A Pénzügyminisztérium megállapította: a forgalmi értéken alapuló adóalap megállapítását évtizedek óta több adójogszabály is előírja. Ezek közé tartozik az illeték-törvény, illetve az áfa-törvény.

A vagyonadóról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy az adóalanyoknak a bevallásukban a forgalmi értéket kell szerepeltetniük, nem pedig a számított értéket, a jogszabály tehát ebben a tekintetben sem félreérthető. A számított érték meghatározása csupán az adóbevallási kötelezettség szempontjából fontos, a bevallás és az adózás azonban a forgalmi értéken történik.

A Pénzügyminisztérium ugyancsak fontosnak tartja, hogy az érintetteknek legyen idejük az új jogszabály bevezetéséig a felkészülésre. Ez az idő véleményük szerint rendelkezésre áll, hiszen a jogszabály 2009 első félévében megszületett, és első alkalommal csupán 2010-ben kell alkalmazni.

A tárca arra is kitért, hogy közel húsz éve van lehetőség Magyarországon ingatlanok adóztatására, s ezzel az önkormányzatok többsége él is. Megállapították, hogy az aktív keresők – főleg a jövedelemadó változásai miatt – nagyobb arányú adócsökkentést kapnak, mint amilyen többletterhet a vagyonadó nekik eredményez.

Az elfogadott törvény emellett az inaktívak számára biztosítja az adófelfüggesztés lehetőségét, és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint még ezen túl is igényelhető adóelengedés indokolt esetben, szociális alapon – mutattak rá.

Szabó Máté azon felvetésére, miszerint ha az adóbevallásban az adózó az adóalapot 10 százalékot meghaladó eltéréssel adja meg, akkor a jogszabály ezt adóbírsággal és késedelmi pótlékkal szankcionálja, a tárca megjegyezte: az adóbírság kivetésének szabályait tartalmazó, az adózás rendjéről szóló törvény bármilyen arányú adóalapban mutatkozó eltérést szankcionál.

A vagyonadótörvény viszont tekintettel “az adónem újdonsült jellegére, az adóalap megállapításában bizonyos arányú eltéréseket az adóalanyok részéről szankciómentesen tolerál” – tették hozzá.

Az adójogszabályok téves értelmezésének elkerülése érdekében a Pénzügyminisztérium egyúttal felajánlotta, hogy szakmai konzultációval segíti a véleményalkotókat, mert – mint írták – “a téves következtetések (…) megnehezítik az adóalanyok és a hatóságok felkészülési és jogértelmezési munkáját”.