Emberi jogok felnőtteknek, gyereknek. Egy a forrás – egy a mérce? - Országos gyermekvédelmi konferencia

2009.09.30. Jogi Fórum / OBH

"Emberi jogok felnőtteknek, gyereknek. Egy a forrás – egy a mérce?" című előadásával nyitotta meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az országos gyermekvédelmi konferenciát. Az ombudsman a kecskeméti rendezvényen munkatársaival együtt mutatja be a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos projektjét.

A háromnapos konferencián részt vesz a hazai gyermekvédelem minden jelentős intézménye, az ENSZ idén 20 éves gyermekjogi egyezményének tükrében megvitatják a gyermeki jogok érvényesülésének problémáit. A magyar gyermekek helyzetéről jövőre elkészülő országjelentés tartalmazni fogja a szakma és az ombudsman vizsgálatainak tanulságait. Közöttük azt, hogy Magyarországnak nincs önálló gyermekjogi biztosa, holott az már sok európai országban régóta működik.

Az ombudsman ma tette közzé vizsgálatainak két legújabb közleményét.

Sérülő gyermekjogok a befogadó otthonban - ombudsmani javaslatok

Az ideiglenesen gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekek Komárom-Esztergom megyei befogadó otthona túlzsúfolt, nincs elég szakképzett nevelő. A létesítmény állapota igen rossz, az ellátás nem felel meg a gyermekek szükségleteinek. Szabó Máté ombudsman egy panaszbeadvány alapján felkérte a szociális- és gyámhivatalt a sérelmezettek és a gyermekotthon szakmai munkájának vizsgálatára.

A vizsgálat megállapította, hogy a Komárom-Esztergom megyei befogadó otthon kívülről és belülről egyaránt igénytelen, ingerszegény, sivár, az ablakokon lévő rácsok miatt az épület börtönre emlékeztet. A zuhanyozók rozsdásodnak, a fűtőtestekről lepergett a festék, a csúszásgátlós burkolat kopott és vízköves. A szobákban a függönyök leszakítva, az ágyak nagyon elhasználtak, az ágyneműtartók rendszeresen leszakadnak, állandó javításra szorulnak. A szobák berendezéséhez az ágyakon kívül egy-egy kis íróasztal, továbbá egy szinte teljesen üres polc tartozik. A 3-18 éves gyermekek a szabadidőt a közelben lévő játszótéren töltik, mert a befogadó otthonban nincs lehetőség értelmes elfoglaltságra. A dolgozók nem mindegyike rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel, a fenntartó nem gondoskodott a gondozottak létszámához igazodó számú szakemberek (például pszichológus, fejlesztőpedagógus) alkalmazásáról.

A napi ötszöri étkezés biztosított, a gyermekek naponta egyszer kapnak meleg ételt, de a minőség nem megfelelő és a mennyiség sem elegendő. A fejlődésben lévő gondozottak csak ritkán jutnak vitaminban gazdag zöldséghez, gyümölcshöz, éhségüket üres, esetleg margarinos kenyérrel csillapíthatják. A vizsgálat a személyi és tárgyi feltételek hiányosságai, a gondozottak egészséges fejlődését figyelmen kívül hagyó élelmezés, a szabadidő teljes szervezetlensége miatt a gyermeki jogok sérelmét állapította meg. Az intézmény házirendje nem tartalmazza, hogy a gyermekek mely esetekben, kinél és milyen módón tehetnek panaszt, és nincs lehetőség arra sem, hogy bizalmas beszélgetésre alkalmas helyiségben, nyugodt körülmények között kérjenek segítséget a jogaik képviseletére köteles személytől. Ez a panaszhoz való jog sérelmét jelenti – fogalmazta meg az ombudsman.

A nagyobb gyermekek brutalitásáról – a panasz erről is szólt - a vizsgálat során nem lehetett meggyőződni, de igazolódott a gyermekek közötti verbális és fizikai agresszió ténye. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzat finanszírozási nehézségek miatt 2008 végén szerződést kötött a feladat ellátására a Váci Egyházmegyével, Szabó Máté ezért az egyházi fenntartónak javasolta, tegye lehetővé, hogy a befogadó otthon munkatársai részt vegyenek az agresszió kezelésével kapcsolatos képzéseken, továbbképzéseken.

A megyei szociális és gyámhivatal vezetője a szükséges intézkedések megtételére határidőt szabott a fenntartónak és az intézményvezetőnek. Az ombudsman ezért ajánlást nem tett, de a hivatalvezetőt kérte, hogy küldje meg az intézkedési tervét, kísérje figyelemmel annak végrehajtását és arról adjon is tájékoztatást. Szabó Máté felhívta a fenntartó figyelmét, hogy az országgyűlési biztos az intézkedési terv végrehajtásáról utóvizsgálat keretében is meggyőződhet.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megválasztása óta, megbízatásának teljes idejében kiemelten foglalkozik a gyermekek jogainak érvényesülésével. Ennek 2009-es központi témája a gyermekekkel kapcsolatos, ellenük irányuló és egymás közötti erőszak okainak, körülményeinek vizsgálata és a megoldások keresése. Ennek érdekében – a panaszok alapján és hivatalból is kezdeményezett vizsgálatokon túl - a biztos szakmai rendezvényeken, konferenciákon is egyeztet az állami és a civil szféra szakembereivel.

Kapcsolattartás, a gyermek érdekében – az ombudsman egy fogvatartott apa panaszáról

A tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, ha a gyámhivatal pusztán az anya által elmondottakra alapozva utasítja el a fogvatartott apa kérelmét a gyermekével való kapcsolattartás szabályozására. Sérül a kisgyermek kapcsolattartáshoz való joga, ha esélyt sem kap az apja megismerésére.

A fogvatartott apa 2007 áprilisa óta büntetés-végrehajtási intézetben van, 3 éves gyermeke fejlődésről, egészségi állapotáról élettársa nem tájékoztatja, gyermekéről fényképet nem kap. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának címzett beadványában sérelmezte, hogy bár nemegyszer kérte a kapcsolattartás szabályozását, azt a gyámhivatal folyamatosan elutasítja.

Szabó Máté ombudsman szerint sem áll a gyermek érdekében, hogy elvigyék láthatásra, ugyanis életkora miatt, mert apjára nem emlékezhet, érzelmi kapcsolat nem alakulhatott ki közöttük. A hatályos szabályozás szerint azonban lehetőség van levelezésre, telefonos beszélgetésre, csomagküldésre, ami szintén a alkalmas a kapcsolattartásra. A biztos vizsgálata megállapította, hogy a gyámhivatal nem kereste meg a büntetés-végrehajtási intézmény parancsnokát, nem kért információt arról, hogy a panaszost milyen bűncselekmény miatt ítélték el, szabadulásának várható időpontjáról is csak az anyától kapott információt. A hatóság nem tájékozódott arról, hogy a panaszosnak mikor és milyen lehetősége van a telefonos kapcsolattartásra, csomag, ajándék küldésére. A kérelem elutasítását a gyámhivatal csak az anyától kapott információkra és bizonyítékokra alapozta, az apát nem hallgatta meg.

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermekétől külön élő szülő folyamatosan figyelemmel kísérje a gyermek nevelését, fejlődését tőle telhetően segítse, a családi kapcsolatot fenntartsa. A bűncselekmény elkövetése önmagában nem zárja ki a gyermekkel való kapcsolattartást. Az ombudsman rendelkezésére álló adatok szerint a panaszost nem a gyermeke, vagy a családtagjai ellen elkövetett bűncselekmény miatt ítélte el a bíróság, gyermeket veszélyeztető magatartás hiányában ezért nem tartja indokoltnak a kapcsolattartási jog teljes elutasítását. A vizsgálat során kiderült, hogy a gyermek semmilyen információval nem rendelkezik az édesapjáról, feltehetőleg azt sem tudja, hogy létezik. Valószínűsíthető, hogy csak az apa szabadulása után szembesül majd a tényekkel, ami a szakirodalom szerint személyiségfejlődésében sokkal nagyobb - esetleg visszafordíthatatlan - károsodást okozhat, mintha életkorának megfelelően tájékoztatnák a helyzetről, esetleg szakemberek bevonásával felkészítenék az apával való telefonos kapcsolattartásra, a neki szóló levelek meghallgatására, a csomagok fogadására.

A biztos megállapította, hogy a gyámhivatal elutasító döntése ilyen körülmények között sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a gyermek Alkotmányban foglalt jogait. Szabó Máté felkérte, a gyámhivatal vezetőjét hogy a panaszos esetleges újabb kérelmének eljárását a jelentésben foglaltak figyelembe vételével folytassa le, döntését a gyermek legjobb érdekének figyelembe vételével hozza meg.

  • kapcsolódó anyagok
GYERMEKJOGOK
OMBUDSMAN