Az ombudsman a rendvédelmi dolgozók sztrájkjogáról

2009.10.15. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai mindenki mással azonos módon gyakorolhassák az alkotmányos alapjogokat – javasolta Szabó Máté.

Az ombudsman szerint egyes alapjogokat csak akkor lehetne korlátozni, ha a megszorítás elengedhetetlenül szükséges a rendvédelmi szerv demokratikus társadalomban való működéséhez. Ennek szellemében a rendvédelem dolgozóira kiterjedő általános sztrájktilalom nem egyeztethető össze a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel, sérti a jogállamiság elvét, nem teremti meg a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját sem.

Szabó Máté országgyűlési hivatalból indított vizsgálatában kérte az igazságügyi és rendészeti miniszter álláspontját is arról, hogy a rendvédelmi dolgozók teljes sztrájktilalma helyébe ki lehet-e alakítani egy rugalmasabb mechanizmust. A miniszter a jelenlegi szabályozást alkotmányosnak és megfelelőnek találta, mert közérdek, az alapjogok megfelelő érvényesülésének egyik garanciája, hogy folyamatos és zavartalan legyen a rendvédelmi feladatok ellátása.

Az ombudsman azonban arra mutatott rá, hogy átmeneteket, fokozatokat lehet és célszerű is kialakítani a sztrájkjog teljes tiltása és a sztrájkjog teljes gyakorlása között. A miniszteri állásponttal ellentétben szerinte a rendvédelmi szervek állományának sztrájkjogát teljesen kizáró jelenlegi szabályozás alkotmányosan nem kielégítő. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a rendvédelmi feladatok ellátásának folyamatossága és zavartalansága közérdek. A hivatásos állomány nem minden tagja végzi ugyanis a nap 24 órájában a rendvédelmi szerv rendeltetésének megfelelő, kötelező tevékenységet. A munkavállaló rendelkezésre állása csak az érintett állomány egy részének tényleges munkavégzését követeli meg.

A biztos szerint mindemellett nem várható el a rendvédelmi dolgozóktól, hogy érdekérvényesítésük során - a sztrájkjog hiányában - hátrányosabb helyzetbe kerüljenek a magánszférában vagy az állami közszolgáltatásban sztrájkjoggal rendelkező alkalmazottakhoz képest. Ez különösen belátható, ha figyelembe vesszük, hogy éppen a speciális alá- és fölérendeltségi viszonyokból is következően, a szigorú "katonai" rendre épülő hierarchia okán a rendvédelmi szervek tagjai sztrájkjog nélkül nem tudnak sikerrel fellépni érdekeik érvényesítéséért.

Az ombudsman utalt arra is, hogy a szóban forgó szervezetek esetében természetesen fokozottan vizsgálni kell az úgynevezett "még elégséges szolgáltatás" biztosítását. Különösebb aggály nélkül akkor gyakorolható a sztrájkjog, ha a rendőrségi, polgári védelmi, vám- és pénzügyőrségi, büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos tűzoltóságok, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állománya a sztrájkjog gyakorlása közben is készen áll alapvető feladatai ellátására, mások alapjogainak védelmére.

A biztos felkérte az Országgyűlést, fontolja meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény olyan módosítását, kiegészítését, amely a mások alapvető jogainak védelméhez szükséges korlátokkal – meghatározott feltételek mellett - biztosítja a sztrájkjog gyakorlását a törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervek munkavállalóinak. Szabó Máté javasolta továbbá, hogy törvénymódosítással teremtsék meg a hiányzó öszhangot a sztrájktörvény, valamint a szolgálati viszonyról szóló törvény sztrájkot tiltó rendelkezései között.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
IRM