Az adatvédelmi biztos a sukorói ingatlan csereszerződésének nyilvánosságáról

2009.10.28. Jogi Fórum / OBH

Közérdekű adatként nyilvános a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a Joav Blummal kötött sukorói ingatlan csereszerződése – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.

A szerződésből kizárólag a műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá know-how-ra vonatkozó adatok nem nyilvánosak és képezhetik üzleti titok körét, amennyiben a szerződés tartalmaz ilyen adatokat.

Az adatvédelmi biztos a sukorói csereszerződés nyilvánosságát felvető, a hivatalhoz érkezett kérdés kapcsán megállapította: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekű adatnak minősül a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső információ vagy ismeret.

A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek tehát kérésre biztosítania kell a szerződés adataihoz való hozzáférést – állapította meg a biztos. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Jóri András állásfoglalásában leszögezte, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a közfeladatot ellátó szerv adatkérés nélkül is köteles az 5 milliós értékhatárt meghaladó szerződések tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékére vonatkozó adatokat elektronikusan közzétenni.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS