Érdekes ügyek az Európai Bíróság munkarendjéből

2009.11.26. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A 2009. november 23-tól 27-ig, valamint a november 30-tól december 4-ig tartó munkaheteken többek között erőfölénnyel való visszaélés, védjegyekkel megegyező kulcsszavak internetes keresőprogramoknál, termékfelelősség, aranyrészvények, valamint állami támogatások kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A november 23-tól november 27-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. november 25., szerda

C-280/08 P Deutsche Telekom kontra Bizottság - Tárgyalás

[Erőfölénnyel való visszaélés a német távközlési piacon – Fellebbezés]

2003 májusában a Bizottság 12,6 millió euró összegű versenybírságot szabott ki a Deutsche Telekomra, a németországi telekommunikációs piac legbefolyásosabb szereplőjére azzal az indokkal, hogy a cég visszaélt piaci erőfölényével. A Bizottság megállapította, hogy a Deutsche Telekom túlzottan magas díjat kért a piacra újonnan belépő versenytársaitól az ún. közbenső (hálózati) szolgáltatásokért, a saját előfizetőinek kiskereskedelmi árként kiszámlázott díjhoz képest. A Bizottság álláspontja szerint ezen árpolitika eltántorítja a potenciális versenytárs cégeket a piacra való belépéstől. A Bizottság versenyhatósági vizsgálatát egyébként azután indította meg, hogy számos panaszt kapott a német piacra újonnan belépett telekommunikációs cégektől.

A Deutsche Telekom keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság versenyhatározatával szemben, azt állítva, hogy az általa alkalmazott árak nem voltak versenyellenesek és, hogy a Bizottság visszaélt hatáskörével. 2008. április 10-én meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság elutasította a Deutsche Telekom keresetét. A német távközlési óriás ezen ítélet ellen nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz.

Háttéranyagok

2009. november 26., csütörtök

C-558/08 Portakabin - Tárgyalás

[Internetes keresőprogramok – Védjegyekkel megegyező kulcsszavak – Védjegybitorlás]

Az ügy sokban hasonlít a szintén a Bíróság előtt lévő Google ügyre, amelyben a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére ez év szeptemberében került sor. A Google és a mostani ügyben felmerült kérdés lényege, hogy az internetes keresőprogramokban valaki által lefoglalt kulcsszavak megegyezhetnek-e egy olyan szóval, amely viszont egy másik cég védjegyét vagy annak részét képezi. A különbség a Google ügyhöz képest annyi, hogy ott a keresőprogram szolgáltatóját, a jelen ügyben pedig a hirdetőt támadják a védjegyjoguk megsértését állító cégek.

A mobil épületrendszereket gyártó és értékesítő Portakabin vállalkozás a PORTAKABIN Benelux-szóvédjegy jogosultja, míg a Primakabin nevű cég új és használt mozgatható lakóegységeket – ezek között a Portakabin használt termékeit – értékesít és ad bérbe. Mindkét cég az Interneten kínálja a termékeit.

Az internetes hirdetés során adott annak a lehetősége, hogy ellenérték fejében keresőprogramokba − mint amilyen a Google is − kulcsszavakat jelentsenek be. Ha a keresőprogramba e kulcsszavak valamelyikét gépelik be, úgy a hirdető honlapjára mutató hivatkozás, a talált oldalak listája vagy éppen az oldal jobb oldalán az eredményeket a „szponzorált kapcsolatok” cím alatt felsoroló hirdetés jelenik meg. A Primakabin a hirdetések e formáját alkalmazza, és a Google keresőprogramjába többek között bejelentette a „Portakabin” kulcsszót is.

A Portakabin szerint a Primakabinnak az említett eljárása sérti a PORTAKABIN szóvédjegyre bejegyzett védjegyjogát, és ezért a cég a holland bíróságokhoz fordult. Az ügyben eljáró bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Primakabin vitatott hirdetési megoldása védjegybitorlásnak minősül-e.

Háttéranyagok

A november 30-tól december 4-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. december 2., szerda

C-358/08 Aventis Pasteur - Ítélethírdetés

[Termékfelelősség – Oltóanyagok – A kártérítési keresetnek tévedésből nem a gyártó ellen történő megindítása – Elévülés]

A termékfelelősségről szóló közösségi irányelv értelmében a termék hibája miatt annak forgalomba hozatalától számított tíz éven belül indítható kereset a gyártó ellen. Az irányelvet átültető angol szabályozás szerint amennyiben a pert az említett időszakon belül tévedésből nem a gyártó ellen indították meg, úgy tíz év elteltével is lehetőség van a gyártó perlésére.

1992. november 3-án egy gyermeket egy adag antihaemophilus oltóanyaggal oltottak be egy nagy-britanniai orvosi rendelőben. Az oltást követően a gyermek súlyos egészségkárosodást szenvedett. Nyolc évvel később ügyvédei kártérítés iránti keresetet nyújtottak be az Aventis Pasteur MSD brit társaság ellen, azt állítva, hogy a gyermek károsodását a társaság által gyártott hibás oltóanyag okozta. A társaság az Aventis Pasteur SA francia társaság 100%-os leányvállalata, és termékeinek nagy-britanniai forgalmazója. A gyermek érdekében eljáró ügyvédek azonban csak az irányelvben előírt tíz éves határidő lejártát követően értesültek arról, hogy a termék valódi gyártója a francia cég volt. Ezen információ birtokában az anyavállalat ellen is benyújtották kártérítési keresetüket, aki viszont azzal védekezik, hogy az elévülési határidő lejárta után ő már nem tartozik felelősséggel a termékért.

Az ügyben eljáró brit bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a perlési lehetőséget az alperesben való tévedés esetén a tíz éves időszakon túlra kiterjesztő szigetországi szabályozás összhangban van-e az irányelvvel.

Trstenjak főtanácsnok 2009. szeptember 8-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a forgalmazó ellen benyújtott kereset időpontjától újra kezdődik a gyártó elleni keresetindításra nyitva álló határidő is, és így a jelen ügyben is perelhető még a termék gyártója.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. szeptember 8.

C-171/08 Bizottság kontra Portugália - Főtanácsnoki indítvány

[Aranyrészvények – Tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadsága]

A MOL-ÖMV vitából és a Volkswagen ügyből ismerős téma köszönt vissza az Európai Bíróságon, nevezetesen a stratégiai jelentőségű vállalkozásokban az állam részére fenntartott aranyrészvények kérdése. A portugál állam ugyanis a Portugal Telecom nevű távközlési vállalatban 500 ilyen aranyrészvénnyel rendelkezik, amelyek vétójogot biztosítanak a számára többek között a közgyűlés elnökségének megválasztása, az alapszabályok módosítása és a társaságban való részesedés-szerzés engedélyezése területén. A Bizottság szerint e vétójogok korlátozzák a tőke és a letelepedés szabadságát, különösen azáltal, hogy akadályozzák a vállalkozásba történő közvetlen befektetéseket. A brüsszeli szerv ezért kötelezettségszegési eljárást indított Portugália ellen az Európai Bíróság előtt.

Háttéranyagok

Elsőfokú Bíróság

2009. december 1., kedd

T-427/04 Franciaország kontra Biztosság & T-17/05 France Télécom kontra Bizottság egyesített ügyek - Ítélethírdetés

[Állami támogatások – Francia iparűzési adó]

A Bizottság 2004 augusztusában megállapította, hogy 1994 és 2002 között a France Télécom-ra alkalmazott francia iparűzési adó rendszere a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A Bizottság számításai szerint a távközlési cég által jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás összege legalább 800 millió eurót tesz ki, amit vissza kell téríteni a francia államnak. A cég és Franciaország az Elsőfokú Bíróság előtt vitatják a Bizottság határozatának megalapozottságát.

Háttéranyagok
Háttéranyagok


Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Bíróság honlapján.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY