"Vannak eredmények, de nem fáj a búcsú" - Távozott az ORTT elnöki székéből Majtényi László

2009.12. 1. MTI

Elnöksége egy és kétharmad éve alatt több jelentős pozitívum történt a médiahatóságnál, de ennek ellenére nem bánja, hogy búcsúzik a testülettől - mondta utolsó hivatali napján a posztról október végén lemondó Majtényi László.

Nem teljesen esett egybe a hivatalba lépése előtt az Országos Rádió és Televízió Testületről (ORTT) benne élő kép a valósággal, de működése utolsó hónapjaiban történtek olyan dolgok, amelyeket előre nem gondolt volna - nyilatkozta.

"A munkatársaktól elbúcsúztam, de a testülettől nem. Én örülök, hogy ezt a testületet elhagyhatom, nem láttam okot, hogy érzelmi kitörésekre ragadtassam magam, és ez feltételezhetően kölcsönös volt" - mondta az országos kereskedelmi rádiófrekvenciák pályázatán történtek miatt leköszönő Majtényi László.
"Ha lenne új elnök, és igényelné, nagyon szívesen ellátnám információkkal" - közölte kérdésre válaszolva. (A köztárasági elnök és a kormányfő mindeddig nem állított jelöltet a posztra.)

Majtényi László a pozitívumok között említette, hogy az ORRT-s munka nyilvánossága sokat javult, nemcsak a testületi ülések napirendjét és szó szerinti jegyzőkönyvét publikálják, hanem léptek az "általános nyilvánosság irányába" is, "függetlenül a kérdező motívumától nem elhárítva a közérdekű adatkéréseket", emellett megnyitották a nyilvánosság számára az ORTT digitális archívumát.

Erősödött az alapjogok alkalmazása, az ön- és a társszabályozás, ami még akkor is eredmény, ha az e téren elért eredmények "elégtelenek" - jegyezte meg az RTL Klub és a TV2 által a délutáni kibeszélőshow-kkal kapcsolatban korábban bejelentett önkorlátozásra utalva.

Hozzátette: hivatali ideje alatt a médiahatóság együttműködésre lépett a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH), a Gazdasági Versenyhivatallal éppúgy, mint az ombudsmanokkal, valamint december közepén Prágában aláírják a társszervek képviselőivel a közép-európai médiafelügyeletek kooperációjáról szóló dokumentumot.

"Erősödött a kapcsolat a műsorszolgáltatókkal: rendszeressé vált, hogy képviselőik meghívottként itt vannak a testületi üléseken" - jegyezte meg Majtényi László; mint mondta, így folyamatos a kommunikáció, és nem egy "diktáló hatóság és az ezen felháborodó műsorszolgáltatók" kapcsolatáról van szó.

Hozzátette: "volt küzdelme" azért, hogy az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette azt a tavaly decemberi törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna, hogy pályázat nélkül újrázzon a tizenkét éve működő két országos kereskedelmi rádió, és ennél is fontosabb, hogy "a rettenetes médiatörvény-tervezeteket a parlament nem fogadhatta el".

Sikerként említette, hogy "az ORTT megóvta a célnak" a digitális átállásra elkülönített, de fel nem használt, idő közben másfél milliárd forintosnál is nagyobbra duzzadt keretet, és nem ment át a testületen a két országos kereskedelmi televízió díjcsökkentési kérelme sem.

"Javult a támogatások gyakorlata, botrányos támogatási döntések testületi szinten nem születhettek", és annak dacára "lett minőségibb" a médiahatóság támogatáspolitikája, hogy nem született meg az e tárgyban tervezett koncepció - fogalmazott.

Nincsen frekvenciagazdálkodási koncepció, bár "vannak nagyon színvonalas, részleteket leíró tervezetek, amelyek azért a munkát befolyásolják". Nem sikerült dűlőre jutniuk abban, hogy miként könnyítsék a műsorszolgáltatási díjterheket a válság sújtotta médiaszektorban - folytatta.

Izgalmas kérdésnek nevezte Majtényi László, hogy "milyen logikával tudja összeegyeztetni" a díjcsökkentést "az országos rádiós pályázatokban elfogadott díjak mértékével", hiszen a NeoFM és a Class FM tulajdonosa abszolút értékben és bevételarányosan is a sokszorosát fizeti a koncesszióért, mint az egykori Slágert, illetve Danubiust működtető társaságok. Márpedig "ez egy piac, ugyanazokért a bevételekért küzdenek a helyi, a körzeti és az országos rádiók" - mondta.

Kepcsolódó cikk:

Frekventált frekvenciák - Az ORTT botrány hátteréről →

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT