Mit értékelhet a rendőrség egy rendezvény megtiltása során?

2009.12.11. Jogi Fórum / OBH

A rendőrség a rendezvény megtartását kizárólag a gyülekezési törvényben meghatározott okokból tilthatja meg. Meg kell állapítania, hogy a rendezvény milyen hatást gyakorolna a közlekedésre, vagy a népképviseleti szervek, illetve a bíróságok működésére, azonban nem vizsgálhatja a rendezvény megtartásához kapcsolódó társadalmi érdeket, és nem minősítheti a szervezőt.

Egy rendezvényt az illetékes rendőrkapitányság azzal tiltott be, hogy akadályozta volna a más útvonalon nem biztosítható közlekedést és "a megtartásához kapcsolódó társadalmi érdek nem áll arányban az általa okozott nehézségekkel, károkkal." Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálata során azonban nem talált elemzést a rendezvény közlekedésére gyakorolt lehetséges hatásáról.

A rendőrségnek nincs törvényi felhatalmazása annak megítélésére, hogy egy rendezvény megtartásához fűződik-e társadalmi érdek – emelte ki az ombudsman. A határozat a rendezvényt bejelentő szervezetet fasiszta jellegűnek minősítette. Ezzel pedig olyan szempontokat mérlegelt, amelyekre a gyülekezési törvényben foglalt felhatalmazása – éppen az Alkotmány ideológiai semlegessége okán – bizonyosan nem terjed ki. Még ha az illetékes rendőrkapitány úgy is ítéli meg, hogy álláspontja szerint fel kellene oszlatni a rendezvényt bejelentő szervezetet, a tudomásulvétel, vagy megtiltás során nincs lehetősége mérlegelni ezt a körülményt. A rendőrség a bejelentést elbírálva nem értékelheti rendezvény célkitűzéseit, jellegét mindaddig, amíg a bíróság a szervezetet fel nem oszlatja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására irányuló tevékenysége, vagy bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívása, vagy mások jogainak és szabadságának megsértése miatt.

Az ombudsman utalt arra, hogy a rendőrségi gyakorlat közvetlenül hivatkozik a gyülekezési jog korlátozását lehetővé tevő nemzetközi emberi jogi dokumentumok rendelkezéseire. Ezeket azonban nem lehet önkényesen értelmezni. A biztos nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény meghatározta a korlátozások körét, vagyis azokat – törvénymódosítás nélkül – senki sem terjesztheti ki.

Szabó Máté hangsúlyozta, hogy ha a politikum elkötelezett az Alkotmány alapértékei mellett és következetesen fellép a kirekesztő nézetek ellenében, akkor kifejezésre juttatja, hogy a politikai közösség támogatást és védelmet nyújt a sérelmekkel szemben. A gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi intézkedések során azonban kizárólag alapjogi és rendőrszakmai szempontok vehetőek figyelembe. Az ezeken túlmenő minden elvárás, várakozás vagy értékelés bizonytalan jogalkalmazási helyzetbe hozza a rendőrséget és a jogi szempontokon túlmutató megfelelési kényszer kialakulásához vezethet .

Az állampolgári jogok biztosa megállapításait megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszternek és az országos rendőrfőkapitánynak.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG