Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kisdoktorok és Nagydoktorok - A doktori cím viselésének szabályai

2009.12.18. Jogi Fórum / Romsics Viktor

Cikkünk a doktori cím viselésére vonatkozó szabályokat tekinti át, különös figyelemmel a doktori címet tanúsító, felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevelekre, továbbá az ügyvédi-ügyvédjelölti névhasználatra.

„A 'köz- és váltóügyvédi' cím még nincs a látogatójegyén, de odaálmodja mindennap, minden éjjel; az ábrándok sebes gőzmozdonya odaszállítja a tágas, elegáns irodába, türelmetlenül várakozó kliensek serege, csínnal vezetett ügyvédi könyvek közé, melyekből kövéren mosolyog a 'Követel' rovat.”

Mikszáth Kálmán csípősen is derűs bevezetője „Az ügyvédjelölt” című karcolatából máig nem vesztette érvényét, akkor sem, ha a fenti sorokat a jogászok doktori címéről való álmodozásra alkalmazzuk. Hány és hány reménybeli vagy gyakorló joghallgató emeli büszke tekintetét a jövőbe, amit a doktori névtábla fénye ragyog be! Nem kevesen vannak, akik az első jogszerű alkalommal a népszerű közösségi oldalakon gondozott profiljukon is feltüntetik friss doktorátusukat.

Mikor és mennyiben jogszerű erre az alkalom? Van-e különbség a „kisdoktor” (dr.) és a „nagydoktor” (Dr.) között?

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) az oklevelek, bizonyítványok kapcsán a háromlépcsős felsőoktatás első két grádicsának kimeneti okiratairól rendelkezik. Ennek megfelelően szól az alapfokozatban szerezhető „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc) végzettségi szintről, illetve a mesterfokozatú „Master” vagy „magister” (röv.: MA, Msc) végzettségről [63. § (4) bek. a) és b) pont]. Utóbbi cím használatát azonban a contrario kizárja a törvény, amikor kimondja, hogy a mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják. Példálózva néhány lehetőséget is felsorol az idézett 63. § (5) bekezdése: „okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, stb.”

Az Ftv. 63. § (6) bekezdése értelmében az orvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Mindezeket a címeket nevezhetjük „kisdoktorinak” mivel ugyanebben a bekezdésben a törvényhozó a következőképpen jelöli meg a vonatkozó jelöléseket. Kategorikusan állítja, hogy a címek rövidítése a következőkként alakul: orvosoknál dr. med., fogorvosoknál dr. med. dent., gyógyszerészeknél dr. pharm., állatorvosoknál dr. vet. a jogászok esetén pedig dr. jur. Tehát mindenhol kisbetűs alakzatokról esik szó. Továbbá sehol sem áll magában a „dr.” jelölés. A fenti, differenciált jelzésekkel azonban nagyon ritkán találkozhatunk a mindennapokban. Leginkább akkor jellemző, ha valaki boldog tulajdonosa több olyan oklevélnek is, amely doktori címet tanúsít. A nagy kezdőbetűs doktori rövidítés pedig egészen általános. Pedig korántsem jelentőség nélküli a kezdőbetű fajtája.

Az Ftv. a doktori képzésre vonatkozó külön szabályok között rendelkezik a felsőoktatás harmadik lépcsőjében szerezhető oklevelekről. Az elnevezésekből adódhat némi félreértés, hiszen az orvos- vagy jogászdoktorok már doktorok doktori képzés híján is, a maguk egységes, nem-bolognai képzésük sikeres abszolválását követően is, ugyanakkor továbbtanulhatnak a tudományos sarzsiért, a „kisdoktori” cím ugyanis nem jelent tudományos fokozatot. Azt a doktori képzés nyújtja.

A felsőoktatási törvény 67. § (3) bekezdése megállapítja, hogy a doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). A jogalkotó ez után arról is rendelkezik, hogy a „Dr.” rövidítéssel a PhD vagy a DLA fokozatú érdemesek üzenhetnek a világnak. Más jogosulti kört – egyéb szabály hiányában és ismételten a contrario – kizár az a törvényi megfogalmazás, hogy „a PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a »PhD« vagy a »Dr.« rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezők pedig a »DLA« vagy a »Dr.« rövidítést.”

Egyébiránt más – itt nem részletezendő – doktori címeket is ismer a törvény. Csak egy példát említve, a felsőoktatási intézmény rektorát felhatalmazza az Ftv., hogy tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) vagy tiszteletbeli doktorrá és professzorrá (doctor et professor honoris causa) avassa azt, aki a doktori szabályzatban foglaltak alapján arra érdemessé vált [65. § (2) bek.].

A személyi igazolványok kiállításakor az okmányirodák ugyanúgy nem differenciálnak a fentiek szerint, mint a hétköznapi gyakorlat. Egyrészt a személyazonosító igazolványba csupa nagybetűvel jegyzik be a nevet, a kisbetűs-nagybetűs különbség gordiuszi csomóját egy huszáros vágással megoldva. Az egybekelt doktorok címhasználatán kívül a vonatkozó kormányrendelet, a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a következő szabályokat tartalmazza témánkról.

A 18. § (1) bek. b) pontja értelmében a „személyit” kérelmezőnek a kérelemhez be kell mutatnia a doktori cím viselésére jogosító okiratot. A jogi diplomák ugyan nem feltétlenül tartalmazzák a dr. jur. rövidítést, de nem általában doktorrá, hanem például az állam- és jogtudományok doktorává avatják a sikeres kilépőt. Ettől függetlenül mindenki „DR.” lesz.

A citált kormányrendelet 30. § (6) bekezdése szerint a személyazonosító igazolvány családi és utónév – születési családi és utónév – rovatába a saját jogon szerzett több doktori cím közül csak egy jegyezhető be.

A (7) bekezdés rendelkezése értelmében pedig tudományos fokozat – a doktori cím kivételével – a személyazonosító igazolványba nem jegyezhető be. Tehát csak tudományos fokozatú állatorvos, gyógyszerész, vagy éppen jogász esetén lehetne feltüntetni a – praktikusan – „DR. DR.” halmozást. Esetleg még megjegyezhetjük, hogy a „doktori cím” még nem egyenest „tudományos fokozat”, ahogy a vizsgált jogszabály sejtetni engedi.

A felsőoktatási törvény és a kormányrendelet között tehát érzékelhetünk némi ellentmondást és következetlenséget. Nem teljesen világos, hogy miért ne lehetne (kellhetne) különböztetni a személyazonosító igazolvány szintjén is a dr. jur. és mondjuk a dr. med. dent. között.

A hivatalos okmányokon túli gyakorlat szintúgy konfúzus. Boldog-boldogtalan nagy kezdőbetűvel használja doktori rövidítését, ami tulajdonképpen kizárólag a helyesírás szabályai alapján lehetséges, amennyiben a személy nevének részeként tekintünk a doktori címre. Ezt a felfogást a személyazonosító igazolvány kiállítása kétségkívül támogatja, hiszen a név rovatban helyezi el a „DR.” jelzést.

A személyazonosító igazolványnak a Magyar Ügyvédi Kamara is nagy jelentőséget tulajdonít. A Kamara 1/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzata az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról szóló 5/1999. (III.1.) MÜK szabályzat módosításáról és a módosítással egységes szerkezetbe foglalásáról 1. pontja kimondja, hogy az ügyvéd hivatásának gyakorlásakor a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja (személyazonosító igazolványban feltüntetett név) az ügyvédi minőségre utalással. A Kamara megköveteli az ügyvédektől a doktori cím személyazonosító igazolványban történő szerepeltetését.

Olyannyira komoly a kamarai szigor, hogy a fenti szabályzat 23. b) pontja alapján az ügyvédjelölti nyilvántartásba történő felvételt kérőnek igazolnia kell a nyilvántartásba vétel előtt, hogy a doktori címet a személyazonosító okmányba bevezettette.

  • kapcsolódó anyagok
EGYETEM
FELSŐOKTATÁS