Az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság, amelynek nem tetszik, hogy a Tanács csak feleakkora fizetésemelést adna az uniós tisztviselőknek, mint amennyi a Barroso-vezette testület szerint az előre rögzített szabályok értelmében járna.

Megsemmisítési kérelmet kíván benyújtani az Európai Bizottság az Európai Bíróságon a tagállami állandó képviselők (nagykövetek) azon decemberi döntésével szemben, amely a Bizottság által javasolt 3,7 helyett csak 1,85 százalékos fizetésemelést adna visszamenőlegesen az EU-tisztviselőknek. A kereset benyújtásáról szerdai ülésén döntött a Bizottság, mint ahogy arról is, hogy az ügy végére gyorsított eljárás keretében kíván pontot tenni. Mindez nem lenne példa nélküli az EU történetében. Miként arra a Europolitics összeállításában rámutat: 1973-ban a tagállamok szintén egy olyan fizetésemelésre bólintottak rá, amely különbözött a bizottsági javaslattól. Az EU végrehajtó testülete akkor is keresetet nyújtott be a Bíróságon – mégpedig sikerrel.

A Bizottság most is bízik a maga igazában, és nem felejti el kiemelni, hogy a jelenlegi fizetésemelést egy olyan módszer alapján számolták ki, amelyet éppen a tagállamok fogadtak el még 2004-ben. Eszerint az uniós tisztviselők fizetését úgy kalkulálják ki, hogy figyelembe veszik nyolc tagállam – nevezetesen Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Nagy-Britannia – köztisztviselői bérének az alakulását, valamint a brüsszeli élettel járó költségeket. A kalkuláció, amelyet a Bizottság 2008-ban végzett el és amelyet visszamenőleg 2009-re is alkalmazna, 3,7 százalékos emelést hozott ki.

Egy bizottsági szóvivő szerint éppen ezért a Tanácsnak nincs más választási lehetősége, mint hogy zöld utat adjon az emelésnek. „(Ennek) nincs alternatívája” – idézte a szóvivőt a Europolitics, hozzátéve, hogy mindez nem lehet egyeztetés tárgya, hiszen a „keret” úgymond kötelező érvényű. A bérvita valamennyi uniós intézmény alkalmazottait érinti.

Az állandó képviselők tanácsa egyébként december 18-án egyhangúlag döntött úgy, hogy elutasítja a bizottsági javaslatot, és az emelést 1,85 százalékra korlátozza. Több tagállam – köztük Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia , de Magyarország is – egyáltalán nem repes az örömtől, hogy éppen a gazdasági válság idején adjanak fizetésemelést az uniós tisztviselőknek. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az EU-intézményekben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek emiatt sztrájkot jelenthetnek be január közepére, pont akkorra, amikor az új biztosjelöltek meghallgatása esedékes.

Bizottsági források arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel a bérrendezés mindig utólag történik, a gazdasági válságnak – amire a tagállamok hivatkoznak – a következő esedékes kiigazításkor szükségszerűen az EU-intézményekben dolgozók fizetésén is tükröződniük kell majd, vagyis nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az uniós alkalmazottak ki akarják vonni magukat a válság következményei alól.

Kapcsolódó cikkek:

Vita az európai köztisztviselők fizetésemeléséről →

Sztrájkolnak az uniós alkalmazottak? – Idén elmarad az uniós dolgozók szokásos fizetésemelése →