Keddtől BKV sztrájk? - Még az elégséges szolgáltatásról sem sikerült megegyezni

2010.01.12. Jogi Fórum / OBH/MTI

Bár a törvény szerint egyeztetni kell az elégséges szolgáltatás mértékéről, a közlekedési dolgozók sztrájkja esetén rendre nem sikerül megállapodni erről, így a BKV keddtől meghirdetett sztrájkja idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sem született megegyezés.

A sztrájkról szóló, 1989-es törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így többek között a közforgalmú tömegközlekedés terén -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A sztrájktörvény szerint az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a sztrájkot megelőzően egyeztetni kell, azonban a jogszabály szerint mindössze az egyeztetés kötelező, a megállapodás nem. A törvény nem szól arról, hogy mi számít elégséges szolgáltatásnak, illetve mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról.

A közlekedési dolgozók sztrájkjánál rendre nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, így a BKV-nál keddtől meghirdetett sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sincs még megegyezés.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert - mint mondta - a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét.

A biztos szerint a jelenlegi törvényben többek között nem egyértelmű az, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz. A kárviselés szabályai sem nevezhetők polgárbarátnak, például a közlekedési sztrájk miatt fel nem használható jegyek, bérletek tekintetében - magyarázta az ombudsman.

Álláspontja szerint "sérti a jogbiztonság követelményét az egyeztető tárgyalások lefolytatására irányadó, továbbá a 'még elégséges szolgáltatás' teljesítését garantáló, a feleket megállapodásra motiváló rendelkezések hiánya".

Az ombudsman szerint "csak a hazai sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhető meg a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején rendszerint tapasztalnak".

Szabó Máté szerint a törvény módosításával, pontosításával kapcsolatos felvetéseire az érintett tárcák rendre azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Ezért döntött úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Szabó Máté újbóli kérése ellenére a két nagy parlamenti frakció nem kezdeményezi a jelenlévők kétharmadának szavazatával módosítható sztrájktörvény megváltoztatását. Néhány nappal az ombudsman bejelentését követően az MSZP képviselője azt mondta, hogy a munkaadóknak, munkavállalóknak kellene megegyeznie, a Fidesz szakpolitikusa szerint nem a sztrájktörvény Magyarország legnagyobb problémája.

Újságírói kérdésre, hogy tervezik-e a sztrájktörvény módosítását, Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője közölte: az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) kell állást foglalnia a törvénymódosításról. Hozzáfűzte: ha az OÉT-en a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni, az MSZP partner lesz a jogszabály-módosításban.

Kontur Pál, a Fidesz munkástagozatának elnöke, országgyűlési képviselő elmondta: pártja véleménye szerint ma nem az a legnagyobb probléma Magyarországon, hogy a sztrájktörvényt módosítsák. Hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, amit nem lehet elvenni az emberektől. Szerinte abból kell kiindulni, hogy az emberek dolgozni akarnak, azonban ha tárgyalásos úton nem tudnak megegyezni munkáltatójukkal, akkor sztrájkolni kényszerülnek. Azon lehet vitatkozni, mi az elégséges szolgáltatás, de a sztrájknak a világon mindenhol van kultúrája - mondta Kontur Pál.

A két nagy párt 2009 végén is úgy nyilatkozott, hogy nem kezdeményezi a sztrájktörvény módosítását: az MSZP akkor is az OÉT-es megállapodásra várt, a Fidesz akkor sem tartotta időszerűnek a módosítást.

Az ombudsman kérdései a szakminiszterhez és a BKV vezérigazgatójához

A 2010. január 12-re bejelentett BKV-sztrájk előtt soron kívüli tájékoztatást kért az állampolgári jogok biztosa az igazságügyi és rendészeti minisztertől, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. vezérigazgatójától, mennyiben teljesültek a sztrájkjoggal kapcsolatos korábbi ombudsmani javaslatok. Szabó Máté átfogó vizsgálati programban tárta fel, hogy nem harmonizálták a sztrájktörvényt a Munka Törvénykönyvével, nem szabályozott az állampolgárok tájékoztatása és továbbra sincs megoldás a közszolgáltató és a szakszervezet egyik legjelentősebb érdekellentétére, az elégséges szolgáltatás mértékének megállapítására - amivel a biztos 2009-ben az Alkotmánybírósághoz is fordult.

Az ombudsman több vizsgálatában is arra kereste a választ, hogy sztrájkfenyegetettség esetén az állampolgárok hol és milyen formában kaphatnak felvilágosítást a lehetséges sztrájkról, annak kezdetéről és időtartamáról, illetve a sztrájk idején biztosítandó elégséges szolgáltatásról. Minden ilyen információ közérdekű adatnak minősül, amelyet a közfeladatot ellátó szervnek haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia, mert jelentősen befolyásolja, milyen mértékben érvényesülhet az egyén szabad mozgáshoz való joga. Ezért az állampolgári jogok biztosa javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, gondoskodjon olyan jogszabály megalkotásáról, amely a közszolgáltatás megrendelőjét és a közszolgáltatót kötelezi, hogy szerződésük tartalmazza a sztrájk esetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. A biztos már korábban javasolta a BKV vezetőjének, hogy ezt a kötelezettséget tegye az üzletszabályzat részévé.

Szabó Máté a sztrájkjog érvényesülését elemző programjában már tavalyelőtt is felhívta a figyelmet a sztrájkjog egyik legjelentősebb aktuális problémájára: egyelőre feloldhatatlannak látszik a közlekedési vállalat és a szakszervezetek érdekellentéte a sztrájk esetén biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékében. A biztos ezügyben is megkereste az igazságügyi és rendészeti minisztert, javasolva, hogy vizsgálja meg, jogszabályalkotással, illetve módosítással miként orvosolhatók a visszásságok. A BKV vezérigazgatójának pedig most azt a kérdést tette fel, hogy vajon a közlekedési vállalat az érintett szakszervezetek képviselőivel megállapodott-e a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásról, továbbá megfelelően gondoskodott-e az utasok tájékoztatásáról?

Szabó Máté kénytelen volt megállapítani, hogy a jogalkotásért felelős miniszternek tett javaslatai annak ellenére sem hoztak érdemi eredményt, hogy vizsgálati megállapításai nyomán markánsan kirajzolódtak a sztrájkjogi szabályozás, elsődlegesen a sztrájktörvény alapvető hiányosságai. A BKV Zrt. dolgozóinak 2010. január 12-ére hirdetett sztrájkjára tekintettel most ismét indokolt a javaslatok hangsúlyozása, illetve az azok megvalósítása érdekében tett vagy tervezett kormányzati elképzelések megismerése.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN