A félezret meghaladó számú elfogadott jogszabállyal búcsúzik az Országgyűlés a 2006-2010-es ciklustól; a tervek szerint hétfőn tartják a választások előtti utolsó ülésnapot. A kormány javaslatait az új kabinet a szokásjog szerint visszavonja, a képviselők függőben maradt indítványai automatikusan törlődnek.
Az elmúlt négy évben az Országgyűlés elfogadott több mint 550 törvényt. Hogy pontosan mennyit, az a hétfői, vélhetően utolsó ülésnapon válik véglegessé.
Ebből 51 esetben “fogtak össze” a parlamenti erők, azaz döntöttek kétharmados szavazattöbbséggel. Utóbbiak közé tartozik többek között a száz százalékos egyetértéssel elfogadott jelnyelvi törvény, és több, a képviselői juttatásokat érintő rendelkezés, illetve a mentelmi joggal kapcsolatos szabály.
Közel 30 kétharmados előterjesztés nem kapta meg viszont a szükséges többséget, ilyen volt a közigazgatási hivatalok visszaállítása, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása.
A ciklusban 22 esetben alakult ki “szavazategyenlőség”, többször történt ez költségvetést érintő módosító indítványoknál.
Sólyom László köztársasági elnök a négy év alatt 24, a parlament által elfogadott törvényt küldött vissza a Háznak megfontolásra. Ezek közül az Országgyűlés a közpénzügyi csomag egyik elemét vonta vissza; hatályon kívül helyezte az egészségbiztosításról szóló törvényt, igaz, ezt a visszaküldést követően újra elfogadta, majd a sikeres népszavazás után döntött a visszavonásáról. A parlament a visszaküldött törvények közül a Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt már nem tárgyalja újra.
Az államfő 13 esetben előzetes normakontrolt kért az Alkotmánybíróságtól az aláírásra váró törvényekről. Ilyen volt például a magánnyugdíjpénztárak rendszerének átalakításáról szóló jogszabály, illetve a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédet érintő módosítása.
Kitüntetési ügyekben az Alkotmánybíróság (Ab) döntése áthúzódott erre a parlamenti ciklusra: Sólyom László még 2006. március 13-án fordult a testülethez az állami kitüntetések miatt, mivel szerinte vannak olyanok, akiknek az elismerése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. Ezzel összefüggésben tartotta aggályosnak 2007. júniusában, hogy a miniszterelnök javaslatára kitüntesse Horn Gyula kormányfőt. Az Ab néhány nappal később úgy döntött, az államfő megtagadhatja az előterjesztett kitüntetések adományozását.
Nemcsak Sólyom László, hanem pártok, szervezetek, magánemberek is fordultak fordultak az Ab-hez a ciklus alatt meghozott egyes törvények miatt.
Az Alkotmánybíróság 23 törvényt semmisített meg részben vagy teljesen az elmúlt négy évben. Ezek közé tartozik például a nemrég megsemmisített ingatlanadó, a családi pótlék adó alá vonása, vagy a bejegyezett élettársi kapcsolatról szóló törvény.
A Ház az utolsó ülésnapig 28 esetben nem fogadta el a tárcavezetők interpellációra adott válaszát, ebből 25 a koalíciós szakítás után, a kisebbségi kormányzás idején történt.
Fontosabb “restanciát” egyébként nem hagy maga után a parlament: igaz, a kormányzati előterjesztések túlélik a ciklusváltást, de az eddigi gyakorlat szerint az új kormányok minden egyes esetben visszavonták elődjeik előterjesztéseit. Ez még akkor is így történt, amikor Gyurcsány Ferenc másodszor lett kormányfő.
A képviselők és a bizottságok indítványai automatikusan “törlődnek”, azokat be lehet majd adni ugyanazzal a szöveggel, de már új előterjesztésként.
Várhatóan hétfőn tartja az Országgyűlés a ciklus utolsó ülést, de a házszabály szerint rendkívüli ülést a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére, a kormány vagy az államfő kezdeményezésére össze kell hívni. A bizottságok elvileg tarthatnak üléseket a rendes ülésszak alatt.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő egy hónapon belüli időre.
