Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 2. rész

2010.02.26. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az új Ptk.-t - második nekifutásra - 2009. november 20. napján hirdette ki az államfő. Az új kódex kötelmi jogi szabályozásának kiindulópontja – annak indokolása szerint – a magánautonómia széles körű elismerése és az állami beavatkozás lehetőségének visszaszorítása.

Beavatkozásra csak kivételesen és azokban az esetekben van szükség és lehetőség, ahol a szerződő felek között gazdasági és ismereti egyenlőtlenség húzódik meg. A gyengébb fél védelmének esetei közé különösen a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek tartoznak.

A szerződési jog alapelvei
között elsőként a szerződési szabadság került rögzítésre, mely szerint a magánjog alanyai önként döntenek arról, hogy kívánnak-e szerződést kötni, valamint hogy azt milyen tartalommal és kivel kötik. A tartalmi szabadság alapján a felek a kötelmek közös szabályaitól megállapodás alapján eltérhetnek (a kógens szabályok a kötelmi jogban továbbra is kivételesek maradnak). A típusszabadság alapján a felek a szerződéstípusok közül választhatnak, azokat ötvözhetik (vegyes szerződések), továbbá az is lehetséges, hogy szerződésük egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg (atipikus vagy innominát szerződések). Második alapelv a felek együttműködési kötelezettsége, mely szerint a feleket már a szerződéses tárgyalások során is és a szerződés fennállása alatt végig együttműködési kötelezettség terheli: a felek kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértése esetére a kódex kártérítési kötelezettséget ír elő: ha a szerződés létrejön - illetve ha nem jön létre, akkor is - az a fél, aki e kötelezettségét megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát megtéríteni. Ez a kötelezettsége azonban csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár, mint az együttműködési kötelezettség megszegésének lehetséges következménye a kötelezettségszegés időpontjában előre látható volt. Harmadikként pedig a visszterhesség vélelmét találjuk, mely szerint a szerződéssel kikötött szolgáltatásért - főszabályként - ellenszolgáltatás jár.

A fogyasztói szerződések

Az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek közül a tisztességtelen szerződési feltételekre és a fogyasztói adásvételre vonatkozók az új Ptk.-ban kaptak helyet azzal, hogy a részletszabályokat továbbra is külön jogszabályok tartalmazzák. A közösségi irányelvek kizárólag természetes személyek esetében biztosítanak sajátos védelmet a fogyasztónak. Ennek hátterében az a feltevés áll, hogy a gazdasági élet professzionális szereplőinek rendelkezniük kell az érdekeik védelméhez szükséges lehetőségekkel.

A közösségi jogi követelménynek megfelelően a fogyasztói szerződések személyi hatálya a valóban kiszolgáltatott helyzetben élő természetes személyekre vonatkozik. A jogalkotó azonban indokoltnak tartotta ezen szabályok hatályát kiterjeszteni az egyesületekre, az alapítványokra és a mikrovállalkozásokra, ha a velük szerződő vállalkozás kedvezőbb helyzetben van. Ezek a szervezetek tehát nem általános jelleggel számítanak fogyasztónak, hanem csak akkor, ha egy legalább középvállalkozásnak minősülő céggel kerülnek szerződéses jogviszonyba - figyelembe véve ezzel azt a körülményt, hogy ezen szervezetek semmivel sem kevésbé kiszolgáltatottak, mint a természetes személyek. (A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy gazdasági társaságok is fogyasztói védelemben részesüljenek, ha alaptevékenységükön kívül kötnek szerződést.) Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy fogyasztóval köt szerződést. Ha a fogyasztóval szerződő félnek jogszabály külön tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a kötelezettet terheli annak a bizonyítása, hogy e kötelezettségének eleget tett. A fogyasztói szerződés másik alanya pedig olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet, önálló foglalkoztatást üzletszerűen (rendszeresen, a nyereség elérése érdekében) folytat és ebben a minőségben kerül jogviszonyba a fogyasztóval.

Az általános szerződési feltételek

A gazdasági életben gyakori, hogy a szerződések nem klasszikusan kétoldalú alkufolyamat eredményei, hanem általános szerződési feltételek alkalmazásával jönnek létre. Ezek lényege, hogy a szerződéses alkut az előre elkészített, kidolgozott szerződési ajánlatok elterjedt alkalmazása váltja fel. Ilyen szabványszerződések érvényesülnek elsősorban a fogyasztók és vállalkozások szerződéses viszonyaiban is. A jelenlegi Ptk. 1997-es módosítása építette be az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályokat a kódex anyagába. Az új Ptk. pedig akként kíván jogi védelmet biztosítani a „gyengébb félnek”, hogy az ÁSZF-ek alkalmazására olyan különös és kógens rendelkezéseket ír elő, melyek alkalmasak a tisztességtelen szerződési kikötések orvoslására (pl. érvénytelenség).

A jelenlegi törvényi szabályozás azt vélelmezi, hogy az ÁSZF kidolgozásában a másik fél nem működött közre. Ennek ellenkezőjét az ÁSZF-et alkalmazó fél köteles bizonyítani. Az új kódex ezt a vélelmet csak a fogyasztói szerződések körében tartja fenn: fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztói szerződésben általános szerződési feltétel alkalmazására csak azt követően kerülhet sor, hogy azt a feltételt kialakító fél a honlapján - jól felismerhető módon – közzétette és az alkalmazásának időtartama alatt megismerésének lehetőségét folyamatosan biztosítja (a papíralapú megismerhetőség biztosítása mellett).

Az új kódex a régi szabályozást az időpont meghatározásával pontosítja: az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha az azt alkalmazó fél lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényeges tartalmi elemeire vonatkozóan előzetesen tájékoztatást kapjon, és ha azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A szokásos szerződéses gyakorlattól eltérő szerződési feltételek esetében a feltételek kidolgozóját fokozott tájékoztatási, figyelem felhívási kötelezettség terheli. Ezen feltételeket a másik félnek külön és kifejezetten el kell fogadnia.

A jelenlegi Ptk. szabállyal megegyezően, ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Új szabály, hogy ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettő a szerződés részévé válik. Ha eltérnek egymástól és az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, akkor a szerződés létrejön, de az általános szerződési feltételek annyiban képezik csupán a szerződés részét, amennyiben nem mondanak egymásnak ellent. Ha az ellentmondó általános szerződési feltételek a szerződés lényeges kérdéseire vonatkoznak, a szerződés létre sem jön.

Fogyasztói szerződésben semmis az a szerződési feltétel, amely a fogyasztó jogait megállapító jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltér, valamint semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogairól lemondó nyilatkozata. A fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A versenyeztetési eljárás

A kódex a szerződéskötés különös esetei között tartalmazza a versenyeztetési eljárás keretében létrehozott szerződések megkötésének szabályait. Ezzel az új szabályozással a közbeszerzési törvény illetve a versenyeztetést kötelezően előíró más jogszabályok hatálya alá nem tartozó személyek estében is lehetőség nyílik arra, hogy beszerzéseik kapcsán versenyeztetéssel válasszák ki partnereiket. Ezen szabályok azonban csak akkor alkalmazhatók, ha külön jogszabály nem ír elő kötelezően alkalmazandó szabályokat.

A fél ajánlati felhívást tehet közzé, amelyben ajánlatok benyújtását kéri azzal, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést. Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő lejártával kezdődik és a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig tart. Ha az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti, egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.

A felhívást közzétevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte, vagy bizonyítja, hogy az időközben beállott, általa előre nem látható és érdekkörén kívül eső okból a szerződés teljesítésére nem képes, vagy elállásra, illetve felmondásra lenne jogosult.

A fent részletezett kötelmi szabályok – amennyiben köztársasági elnökünk aláírja a parlament által elfogadott és az országgyűlés elnöke által aláírt törvényt – 2011. május 1. napján lépnek hatályba.

Kapcsolódó cikkek:

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 1. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 3. rész →

Személyhez fűződő jogok az új Ptk.-ban - Újdonságok az új Kódexben - 4. rész →

Öröklési jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 5. rész →

Az alapítvány jogi szabályozása az új Ptk.-ban →

Az új Polgári Törvénykönyvről →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK