Fogyasztói jogokat sérthet az új szuperirányelv

2010.05.31. BruxInfo

Az európai fogyasztóvédők attól tartanak, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok Európai Bizottság által javasolt teljes harmonizációja a védelem alacsonyabb szintre kerüléséhez vezet majd számos uniós tagállamban. Az utóbbi évtized legnagyobb jelentőségű fogyasztóvédelmi jogszabályáról várhatóan a magyar EU-elnökség idején születik majd meg a végleges döntés.

Néhány nappal a fogyasztóvédők jogairól szóló új irányelvnek szentelt parlamenti jelentés előterjesztése előtt a fogyasztóvédők legnagyobb európai szervezete arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság által javasolt „teljes harmonizáció” esetén számos uniós tagállamban gyengülni fog a fogyasztóvédelem.

A négy meglévő közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályt egyetlen „szuper-irányelvbe” gyúró új fogyasztóvédelmi direktívára még 2008-ban tett javaslatot az Európai Bizottság. A bonyolult jogalkotási folyamat fontos állomásához érkezik a héten, amikor Andreas Schwab német, néppárti jelentéstevő az EP belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottsága előtt bemutatja jelentését. A Parlamentben várhatóan év végén lesz a plenáris szavazás, miközben a következő belga elnökség azt a célt tűzte ki, hogy 2010 végéig a Tanácsban is megszülessen a politikai kompromisszum a jogszabályról. Ebben az esetben a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökségre vár a feladat, hogy pontot tegyen a jogalkotási folyamat végére.

Ez azonban kemény diónak ígérkezik, hiszen az Európai Bizottság fogyasztóvédők által is keményen bírált javaslata erősen megosztja a kormányokat. Brüsszel ugyanis megelégelve, hogy az eddigi minimálisan kötelező fogyasztóvédelmi előírások a fogyasztói jogok tekintetében a tagállamok közötti különbségek növekedéséhez és ezáltal a belső piac széttöredezéséhez vezettek, a jövőben mindenkire kötelezően alkalmazandó normákat, vagyis teljes harmonizációt akar. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy csak olyan alacsony szinten lehet majd megtalálni a közös nevezőt, hogy számos, a fogyasztók jogait jelenleg magas szinten garantáló tagállamnak csökkentenie kell majd a védelmet – mutatott rá pénteken Ursula Pachl, a BEUC főigazgató-helyettese, aki szerint nagy a tét, hiszen az utóbbi évtized legjelentősebb fogyasztóvédelmi jogszabályáról van szó. Hiszen a most megvitatás alatt álló irányelv-tervezet a jövőben minden vevő-vásárló közötti szereződésre érvényes lesz, függetlenül attól, hogy a zöldségesnél, vagy interneten történik a vásárlás.

Pachl szerint a teljes harmonizációra irányuló megközelítés többek között Szlovéniát, Görögországot, Portugáliát, Litvániát és Lettországot kényszerítené arra, hogy visszavonjon számos olyan intézkedést, amelyet a „minimális harmonizáció” megközelítés alapján az utóbbi években bevezetett. De például Nagy-Britanniának és Írországnak is vélhetően el kellene tekintenie attól a gyakorlattól, miszerint fogyasztóik a vásárlást követően egy meghatározott időn belül elállhatnak egy szerződéstől. A BEUC szakértője ugyanakkor úgy vélte, hogy a felsoroltakon kívül a legtöbb új tagállam – így Magyarország – számára nem jelent nagy gondot a teljes harmonizáció, hiszen ezek az államok annak idején jellemzően a minimálisan kötelező szabályokat vették át és nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy azokon túlmenő jogokat biztosítsanak fogyasztóiknak.

A BEUC szakértői emellett azt is aggályosnak tartják, hogy a teljes harmonizációs megközelítés túlságosan rugalmatlan keret ahhoz, hogy az áru és szolgáltatási piacokon és ezáltal a fogyasztóvédelmi mintákban végbemenő villámgyors változásokra reagáljon.

Az új direktíva alapvetően négy területet fed majd le. Ezek: olyan ügyletek, amikor a vásárló és az eladó fizikailag nem lépnek érintkezésbe egymással; az úgynevezett „házalás”, amikor nem az üzletben és kereskedelmi egységben kerül sor az értékesítésre; a vásárláskor az eladó által vállalt garanciák kérdése és az úgynevezett tisztességtelen szerződési feltételek.

Az európai fogyasztóvédők alternatívaként egy vegyes, a teljes harmonizációs és a minimális védelem közötti átmeneti rendszert javasolnak. Ez alapvetően a jelenlegi gyakorlat fenntartásán alapulna - ami tehát lehetőséget ad a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat alkalmazni kívánó országoknak arra, hogy ezt megtegyék -, ám bizonyos kivételes esetekben sort keríthetnének a teljes harmonizációra. Ursula Pachl szerint ezt a modellt alkalmazhatnák az egyes definíciókra (amelyek jelenleg országról-országra eltérőek), a távértékesítésre és a kereskedelmi egységen kívül történő értékesítésre, de a vételi szerződéstől való elállásra is. A BEUC számára például elfogadható lenne a Bizottság által javasolt 14 napos határidő. A maximális harmonizáció alapvetően technikai kérdésekre korlátozódna, míg az országonként gyakran nagy eltérést mutató fogyasztói hagyományokat érintő témáknál maradna a jelenlegi, minimális kötelező előírásokon alapuló gyakorlat. Ami viszont a fogyasztóvédők számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy bármelyik tagállamban is visszaszorítsák a fogyasztók jogait az új uniós jogszabály miatt.

A BEUC ezentúl azt is kifogásolja, hogy az irányelv-tervezetben szereplő jogi garanciák nem vonatkoznának az interneten vásárolt árukra, ami ellentétes a Bizottságnak azzal a tervével, hogy ösztönözze az elektronikus kereskedelmet. Egy tavaly közzétett tanulmány szerint az interneten kezdeményezett vásárlások 61 százaléka kudarcba fullad és az interneten rendelt áruk mindössze 19 százaléka számít határokon túli megrendelésnek.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ