A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálatáról - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2010.06. 7. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Európai Bíróság C‑484/08. számú ügyben hozott ítélete szerint nemzeti szabályozás engedélyezheti a világosan és érthetően megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálatát.

A C‑484/08. sz. ügyben hozott ítélet - Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid kontra Asociación de Usarios de Servicios Bancarios (Ausbanc)

Nemzeti szabályozás engedélyezheti a világosan és érthetően megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellegének bírósági felülvizsgálatát.

A tagállamok ugyanis az irányelv által a tisztességtelen feltételekre vonatkozóan szabályozott terület egészén elfogadhatnak az irányelvben előírtaknál szigorúbb szabályokat.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 főszabály szerint valamennyi olyan szerződési feltételre alkalmazandó, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg. Az irányelv azonban a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének a vizsgálata alól két kivételt ír elő. Így e vizsgálat nem vonatkozik sem a szerződés fő tárgyának a meghatározására, sem az árnak vagy a díjazásnak az ellenértékként nyújtott szolgáltatással vagy szállított áruval való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

Az ezen irányelvet a nemzeti jogba átültető spanyol szabályozás e kivételeket nem vette át. Lehetővé teszi ugyanis a nemzeti bíróságok számára, hogy vizsgálják azon feltétel tisztességtelen jellegét, amely a szerződés fő tárgyára vonatkozik, még abban az esetben is, ha e feltételt világosan és érthetően előzetesen fogalmazta meg az eladó vagy a szolgáltatásnyújtó.

A Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid (Caja de Madrid) spanyol hitelintézet az ügyfeleivel olyan változó kamatlábat alkalmazó, jelzáloggal biztosított kölcsönszerződéseket kötött, amelyet a megállapított referencia‑kamatlábnak megfelelően időszakosan ki kell igazítani. E szerződések ezenkívül egy előzetesen megfogalmazott feltételt tartalmaztak, amely értelmében a hitelfelvevő által fizetendő kamatlábat az első felülvizsgálattól kezdve minden egyes alkalommal, amikor a kamatláb módosulása meghaladja a 0,25%‑ot, a következő negyed százalékpont-értékre fel kell kerekíteni.

2000. július 28‑án a banki szolgáltatások igénybevevőinek spanyol szövetsége (Ausbanc) keresetet indított a spanyol bíróságoknál különösen annak elérése céljából, hogy a Caja de Madrid törölje el az említett kölcsönszerződések kerekítési feltételét, valamint hogy azt a jövőben ne alkalmazzák.

A Tribunal Supremo (spanyol legfelsőbb bíróság), a végső fokon eljáró bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a tisztességtelen feltételekre vonatkozó irányelvvel nem ellentétes‑e az, hogy egy tagállam a jogrendjében előírja a fogyasztók javára a szerződés fő tárgyának a meghatározására, illetve az árnak vagy a díjazásnak az ellenértékként nyújtott szolgáltatással vagy szállított áruval való megfelelésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegének a vizsgálatát, még akkor is, ha ezek a feltételek világosak és érthetőek.

A Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatásnyújtóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltatásnyújtó által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát.

Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy az irányelv a tisztességtelen feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak csak részleges és minimális harmonizációját végzi el, elismerve a tagállamok azon lehetőségét, hogy a fogyasztók számára az irányelvben előírtaknál magasabb szintű védelmet biztosítsanak.

Így a Bíróság hangsúlyozza, hogy a tagállamok az irányelv által szabályozott terület egészén magában az irányelvben előírtnál szigorúbb rendelkezéseket fogadhatnak el, vagy tarthatnak hatályban, feltéve hogy azok célja a fogyasztók magasabb szintű védelmének a biztosítása.

Márpedig a spanyol szabályozás lehetővé teszi a fogyasztók irányelvben előírtnál magasabb szintű tényleges védelmének a biztosítását azáltal, hogy engedélyezi a szolgáltatásnyújtó és a fogyasztó között kötött szerződésben előírt valamennyi feltétel tisztességtelen jellege teljes bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét.

Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy az irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely engedélyezi a szerződés fő tárgyának a meghatározására, illetve az árnak vagy a díjazásnak az ellenértékként nyújtott szolgáltatással vagy szállított áruval való megfelelésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegének a bírósági felülvizsgálatát, még akkor is, ha ezek a feltételek világosak és érthetőek.


1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
POLGÁRI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA