A közbiztonság javítását szolgáló törvények módosításáról

2010.07.19. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Éles viták kereszttüzébe került a belügyminiszter törvényjavaslata, mely a közbiztonság javítását célozza. Az OGY a napokban tartja a javaslat részletes vitáját.

A javaslat célja – annak indokolása szerint - az egyes szabálysértések elleni hatékonyabb állami fellépés. Az előkészítők szerint különösen a kistelepüléseken élőket sújtja a tulajdoni szabálysértések felderítetlenül maradása és a magánlaksértések elszaporodása, valamint „A közvéleményt irritálja” a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételre adott nem hatékony közhatalmi válasz.

Az elzárásról

A javaslat elfogadása esetén szabálysértés elkövetése miatt már fiatalkorúval szemben is alkalmazható lesz az elzárás, melynek maximális időtartama 30 nap (a felnőttekre kiszabható maximum fele). A szabályozás előírja, hogy a végrehajtás során el kell különíteni egymástól a fiatalkorút és a felnőttet. A javaslat indokolása szerint azért szükséges a szigorítás, mert önálló jövedelem vagy vagyon hiányában pénzbírságot fiatalkorúakkal szemben kiszabni nem lehet, így a hatóságnak alig van szankcionálási lehetősége. Újdonság, hogy az is elzárható lesz, akinek kórházi kezelése válik szükségessé, illetve aki (az eddigi 16 évvel szemben) 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül neveli.

A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása és az elzárással is sújtható szabálysértési eljárásban – a jelenlegi szabályokkal azonosan - a helyi bíróság jár el. A tervezet alapján jogi lehetőség nyílik arra, hogy a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárjon (az indokolás szerint így létszámfejlesztés nélkül is rövidül az eljárás elintézésének ideje).

Az eljárásra fő szabály szerint az a szabálysértési hatóság lesz illetékes, amelynek az illetékességi területén az eljárás alá vont személy lakik (eddig az elkövetés helye volt). Azonban, ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Amennyiben több eljárás alá vont személy van és különböző helyen laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság eljárhat.

A kényszerintézkedések változásairól

A jelenlegi szabályok szerint a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor - az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. E szabály annyival egészül ki, hogy tettenérésnek kell tekinteni azt az esetet is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja (a szabályozási minta a német alkotmány).

Egyes szabálysértéseket érintő módosítások

Új tényállásként tartalmazza a javaslat a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértését. E szabálysértést az követi el, aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, vagy a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, tovább, aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel. E cselekményt a bíróság elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

A magánlaksértés, a tulajdon elleni szabálysértések és a valótlan bejelentés szabálysértéseknél alternatív büntetésként lehetővé teszi a javaslat az elzárás büntetés kiszabását. E megoldástól szintén a gyorsabb eljárást várják az előkészítők, hiszen az elzárással is sújtható szabálysértések miatt folyamatban lévő eljárásokban a gyorsított eljárás szabályait kell alkalmazni.

A tulajdon elleni szabálysértéseknél – az elzárás bevezetése mellett - az alternatív joghátrányként kiszabható pénzbírság összegét százötvenezer forintra emeli a tervezet. Ezen szabálysértések elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Egyidejűleg lehetőséget teremt a javaslat ezekben az esetekben az érték-egybefoglalásra, mely az elkövetési érték, a kár illetve az okozott vagyoni hátrány összegének megállapítását célozza, amennyiben az eljárás alá vont személy ugyanolyan cselekményt, több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követett el és ezeket együttesen bírálják el. Az érték-egybefoglalás kedvezménye azonban nem jár annak, aki a szabálysértéseket üzletszerűen követi el (ugyanolyan vagy hasonló jellegű cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik), vagy ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak (ugyanolyan cselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el).

A javaslat a tulajdon elleni szabálysértésekre, valamint a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésére külön rendelkezéseket kíván bevezetni: a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni (illetve a rendőrséghez kell továbbítani azt, ha máshol tették) és bekerül a szabályozásba az előkészítő eljárás jogintézménye, melynek során a tényállás felderítésére, a bizonyítási eszközök felkutatására és biztosítására, valamit az elkövető kilétének a megállapítására kerül sor. Az eljárás gyorsabb lefolytatása irányába hat azon rendelkezés is, mely szerint az eljárást a rendőrség szünteti meg.

Az elzárással is sújtható szabálysértések esetében a tényállás tisztázása érdekében a bíróság a jelenlegi szabályok szerint maga hívja fel a feljelentőt további adatok közlésére; maga szerzi be az iratokat, a tárgyi bizonyítási eszközöket, foganatosítja a lefoglalást vagy más szerveket adatok közlésére hív fel. A javaslat szerint ezen intézkedéseket a jövőben a rendőrség útján is foganatosíthatja.

Egyéb törvénymódosítások

A javaslat – elfogadása esetén – a szabálysértési törvényen kívül módosítja a Btk.-t, a rendőrségről szóló és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt is.

Ezentúl közfeladatot ellátó személynek megfelelő védelem illeti a települések közbiztonságának védelmében eljárókat is. A tervezet feljogosítja a rendőrséget a tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése esetén a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása érdekében a magánlakásba történő belépésre. Az előkészítők koncepciója szerint a települések közbiztonságának javításához szükséges a részt vevő rendőrök teljesítményéhez kötött anyagi ösztönzése és ösztönzési rendszer bevezetése is. A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és ezáltal a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd.

Kritikák

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója, Gyurkó Szilvia szerint a javaslat szembe megy a nemzetközi ajánlásokkal, hosszú távon működésképtelen, és a fiatalkorúakra vonatkozó változtatás nem érheti el a célját. A megtévedt gyereket még inkább a perifériára sodorja, ha bezárják ahelyett, hogy segítenének neki belátni, és jóvátenni a bűnét. Az ENSZ gyerekjogi irányelvei szerint is csak a legvégső esetekben szabad elzárást alkalmazni büntetésként a fiatalokkal szemben. Emellett a jelenlegi kutatások között egy sincs, amely azt mutatta volna ki, hogy a szabadságelvonás hatékony módszer a fiatalkorú bűnözés ellen. A gyerekekben könnyen megerősödik a tudat, hogy egyedül vannak és nehezebben tudnak visszailleszkedni. Kötődni inkább a sorstársakhoz fognak, hiszen tőlük megkapják a kortárs elismerést. A visszaesés megelőzésében sokkal hatékonyabb a büntetés biztossága - vagyis a fiatalokban kialakult tudat, hogy nem úszhatják meg a lebukást.

Utal arra, hogy a nemzetközi ajánlások a fiatalok esetében a szabadság megvonása helyett az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatást, a mediációt támogatják, mert ezzel lehetőséget kapnak a gyerekek és fiatalkorúak, hogy elismerjék a felelősségüket és helyreállítsák az okozott kárt. Felmerül a kérdés, hogy a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága mellett hogyan oldható meg a fiatalkorúak elzárása. Az origo hírportál megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) közölte, hogy az elzárásra ítélt fiatalok elhelyezése megoldható lesz, ugyanis a fiatalkorúak bv-intézeteinek leterheltsége jóval az országos átlag alatt van. A BM arra számít, hogy az elzárás lehetőségének megteremtésével csökkenni fog a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések száma, továbbá az elzárás büntetés alkalmazása választható szankció és a bíróság mérlegelésén múlik.

Herczog Mária szociológus az fn.hu-nak elmondta, az eddigi eljárás sem volt igazán hatékony, ám ennek elsősorban a szükséges erőforrások hiánya volt az oka. A javaslat visszanyúl az elrettentés eszközéhez, ami szerinte bizonyítottan nem befolyásolja számottevően sem a bűnözői magatartás alakulását, sem az elkövetett bűncselekmények számát. A megoldást inkább a szociális munkások munkájának eredményesebb finanszírozásában, az oktatási rendszerben végrehajtott célzott intézkedésekben és a helyreállító igazságszolgáltatásban látja. A helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice) lényege, hogy a tettes és a sértett közösen keressék a megoldást: a tettes a társadalmi normák betartásához való segítséget, a sértett pedig az anyagi, érzelmi és erkölcsi kártalanítást. 

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös dokumentumban fogalmazta meg a javaslathoz kapcsolódó részletes – elmarasztaló – véleményét.

Álláspontjuk szerint „egyes szabálysértések esetében az elkövetők szigorúbb elbírálás alá eshetnek, mint az adott tényállások büntetőjogi kategóriájának elkövetése esetén, ezzel a hatályos büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény közötti összhang felborul.” Pontosan azért különül el egy cselekmény büntetőjogi és szabálysértési alakzata, mert az utóbbiaknál nem indokolt az állami büntetőjogi eszközök alkalmazása. Másfelől „semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél, miért ne lehetne közvetítői megoldást bevezetni.”

A véleményezők részletesen kifejtik, hogy a nemzetközi jogi szabályok szerint a fiatalkorúakkal szembeni elzárás csak végső eszköz és csak a lehető legrövidebb időtartamú lehet. Az elzárás eredményeképpen ugyanis a fiatalkorú kiesik megszokott közegéből, „kriminogén tényezőt jelent a negatív hatásokra érzékeny fiatalkorúaknak” és ezzel nőhet a jövőbeni bűnelkövetés veszélye. A javaslat álláspontjuk szerint is ellentétes a nemzetközi szabályokkal. A középpontban a fiatalkorúak nevelésének és reintegrációjának kellene állnia, ehelyett a javaslat a megtorlásra épül és a fiatalkorúakkal szemben az elzárás helyett kiszabható más alternatív szankció lehetőségét nem kínálja (pénzbírság ugyanis önálló jövedelem hiányában nem szabható ki). A közvetítői eljárás alkalmazása, a közérdekű munka, a közösségi jóvátételi programokban való részvétel szolgálhatja inkább a fiatalkorúak nevelését.

A véleményezők hivatkoznak arra, hogy a magyarországi börtönök - a felmérések adatai alapján tudjuk - túlzsúfoltak, az elhelyezés nehezen oldható meg, pedig a végrehajtás során a speciális igényeket és különösen a nevelő jellegű intézményeket kellene előnyben részesíteni.

A Bizottság és a TASZ kifogásolja továbbá, hogy bírósági titkár is eljárhasson a szabálysértési ügyekben. Álláspontjuk szerint a bírói kinevezéssel nem rendelkező bírósági titkár nem minősül törvény által felállított, független bíróság tagjának, ugyanis igazságügyi alkalmazotti jogállással rendelkeznek, felettük a munkáltatói jogokat az adott megyei bíróság vezetője gyakorolja, tehát a bírákéhoz hasonló függetlenségük nem biztosított. Sérül tehát a bírósági függetlenség alkotmányos és nemzetközi jogi elve.

A javaslat véleményezői kifogásolják a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel tényállását is. Ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélete szerint „önmagában a Magyar Gárda rendezvényein elhangzott szónoklatok tartalma, vagy önmagában az egyenruha használata, illetve az alakzatban vonulás, a vezényszavak, speciális köszöntések elhangzása a véleménynyilvánítás és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást nem feltétlenül indokolja. [… ] mindezeket a körülményeket […] azok összességében kell megítélni.” Sérti a normavilágosságot és a jogbiztonságot a tényállás azzal, hogy bírói ítéletek indokolása alapján kívánja egyes cselekmények összhatását szankcionálni (a tényállás nem is a jogerős ítéletre vonatkozik).

A tényállás második fordulata szerint csupán a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának vagy formaruhájának viselése is elegendő a szabálysértés megvalósításához. Ez a szabályozás ugyanis alkotmányellenes. A véleménynyilvánítás ugyanis tartalomsemleges, így a jogalkotó nem tilt ruhákat, ezért aránytalan, hogy a feloszlatott szervezet formaruhájának felismerhetősége elzárással legyen büntetendő.

A véleményezők szerint indokolatlan a közvetítői eljárás mellőzése szabálysértési ügyekben. Végül „egyáltalán nem áll arányban az üldözni kívánt szabálysértések súlyával, és nem illeszkedik az általános büntetőjogi szabályok rendszerébe” azon rendelkezés, mely szerint a tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértés esetében a rendőrség „tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása céljából” hatósági határozat vagy bebocsátás nélkül magánlakásba belépjen, vagy behatoljon.

Elfogadás esetén az új szabályokat a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
RENDŐRSÉG
KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG