Az Európai Bizottság ma elfogadott közleményében áttekinti az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiájának jelenlegi legfontosabb eszközeit. A közlemény felvázolja az eredményeket és a várható kihívásokat és kezdeményezéseket, lefektetve az ez év szeptemberére tervezett átfogóbb, belső biztonsági stratégia alapjait.

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja az alábbiakat nyilatkozta: „Szerencsére az EU-ban csökken a terrortámadások és a terrorcselekmények miatti letartóztatások száma, azonban a terrorista módszerek és a terrorista propaganda egyaránt fejlődik és új formákat ölt. Gondoskodnunk kell arról, hogy képesek legyünk ezen új fenyegetésekkel szembenézni . Ma egy átfogó összegzést mutatok be az EU eddigi tevékenységéről és az előttünk álló kihívásokról. E jelentés fontos részét képezi az Unió átfogó belső biztonsági stratégiájának, amelyet idén ősszel mutatok be.”

Az összegzés felsorolja a terrorfenyegetések megelőzését és üldözését, az ellenük folytatott védekezést, valamint az azokra történő reagálást szolgáló jelenlegi intézkedéseket, hangsúlyozva a terrorista propaganda és a terroristák toborzása elleni küzdelemre való törekvéseket, a robbanóanyagokkal elkövetett támadások elkerülését célzó intézkedéseket, valamint a vegyi, biológiai és nukleáris fenyegetések megelőzését. A közlemény a jövőbeli kihívásokat is azonosítja olyan területeken, mint például a radikalizálódás, valamint a válságkezelés és a válságokra történő reagálás.

Néhány példa az eddigi eredményekre és az azonosított kihívásokra:

  • 2008-ban az Európai Bizottság módosította a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatot annak érdekében, hogy szorosabban figyelemmel kísérje a terrorizmus elleni stratégia különféle aspektusait, például, hogy hogyan használják a terroristák az internetet kapcsolattartás, anyagi források beszerzése, kiképzés, toborzás és propaganda céljából. A Bizottság ezentúl fokozottan fellép e területen. A jövőbeli intézkedések egyike az EU már érvényben lévő, radikalizálódás és toborzás elleni stratégiájának felülvizsgálata. 2011-ben a Bizottság közleményt ad ki e témában.

 

  • A Bizottság ötven konkrét intézkedésből álló uniós cselekvési tervet dolgozott ki a robbanóanyagokkal elkövetett terrortámadások kockázatának minimalizálására. A cselekvési tervet a Tanács 2008. áprilisában fogadta el. Maradtak még azonban további teendők az emberek és az infrastruktúra jobb védelme érdekében. Folyamatban van olyan javaslatok elfogadása, melyek célja a veszélyes anyagokhoz való hozzáférés ellenőrzésének az EU teljes területén történő erősítése, és a tömegközlekedés biztonságának növelése.

 

  • Az Unió 2009. novemberében elfogadott vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokról szóló cselekvési terve 130 speciális intézkedést tartalmaz a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris cselekmények megelőzésére, felderítésére, és az azokra való reagálásra vonatkozóan. A cselekvési terv pontos ütemtervet határoz meg a következő évekre az EU intézményei és a tagállamok számára.

 

  • Az EU polgári védelmi mechanizmusa a tagállamok képességeire építve összehangolt fellépést biztosít bármilyen válság esetén, beleértve a terrortámadásokat. A Bizottság arra keresi a megoldást, hogy hogyan lehetne megerősíteni a gyors válságügyi koordinációt– és együttműködést, mivel tovább kell erősíteni az EU válság– és katasztrófakezelésben betöltött szerepét. Emellett a szolidaritási klauzula gyors működőképessé tételére is szükség van.

 

  • Végül folytatni kell a külső partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés fejlesztését. Az EU-ügynökségeknek – különösen az Europolnak és az Eurojustnak – folytatniuk kell a szoros együttműködést a külső partnerekkel az EU biztonságának növelése céljából.