A napokban közreadott hírek szerint “a bíróság jogszerűnek ítélte a BKV által kifizetett végkielégítéseket”. Helyesen: A bíróság nem ítélte jogszerűnek “a BKV-s végkielégítéseket”.

31 keresetlevél érkezett 2009. őszén a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra, de ezek alkalmatlanok voltak a tárgyalás kitűzésére. A bíróság nem hozott, nem hozhatott döntést arról, hogy jó erkölcsbe ütköznek-e a szerződések. Ennek egyik oka az, hogy a BKV semmilyen összeget nem követelt vissza a dolgozóktól, és ennek jogilag elfogadható indokát nem adta. Erről a hiányosságról már 2009 decemberében tudomást szerzett a BKV a bírósági végzésekből.

A bírósági eljárásban határozott kérelmet kell előterjeszteni és itt az ügyfélnek azt is elő kell adnia, hogy ezt a kérelmet milyen tényekre és jogszabályokra alapítja. A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit a jogszabály egyértelműen meghatározza. A jóhiszemű pervitelből következően ez nem lehet “taktikai” kérdés. A perrendtartás szerint jog megállapítása végett kereset akkor terjeszthető elő, ha az ügyfél objektív okok miatt nem követelhet teljesítést.

Röviden összefoglalva “a BKV-s végkielégítések” ügyében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a keresetlevelek hiányosságai miatt nem hozhatott érdemi döntést. A Fővárosi Bíróság által is helybenhagyott ügyekből mindössze kettő az, amelyben ismételten előterjesztették a keresetlevelet. Ezekben az ügyekben a bíróság tárgyalást még nem tűzött ki. A tárgyalást megelőzően itt is a keresetlevél megfelelőségét vizsgálja a bíróság. A perrendtartás nem ismeri a “próbaper” fogalmát. Egy munkaügyi perben hozott döntés más felek közötti jogvitára automatikusan nincs kihatással.

dr. Handó Tünde,
a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke

Kapcsolódó cikk (a helyesbítás tárgya):

“Jó erkölcsbe ütköző” kifizetések egykori BKV vezetők részére – Zsinórban veszti el a pereket a közlekedési vállalat →