EKINT: A módosított médiatörvény tizenegy helyen sérti az Alkotmányt - Az Intézet Alkotmánybírósághoz fordult

2010.09.13. Jogi Fórum / EKINT

Az Eötvös Károly Intézet szerint a médiatörvény 2010 nyarán módosított szövege alkotmányellenes, ezért az alkotmánysértő rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az EKINT Majtényi László elnök által jegyzett közleménye:

1. Miközben a bírói felülvizsgálat hiányát az Alkotmánybíróság korábban már alkotmánysértőnek találta, az Országgyűlés kötelezettségének nem tett eleget, továbbra is hiányzik a legfontosabb médiahatósági döntések hatékony bírói felülvizsgálata. Ez a műsorszolgáltatási jogosultságok kiosztásánál leplezetlen önkényeskedéshez és korrupcióhoz vezethet, ezért az intézet kérte annak a szabálynak a megsemmisítését, amely alapján a médiahatóság a műsorszolgáltatási jogosultságok odaítéléséről dönthet.

2. Az előző pontban kifogásolt alkotmánysértő helyzetet  fokozza az a rendelkezés, amely szerint a Médiatanács saját műsorszolgáltatási pályáztatási jogsértéséért jogkövetkezményeket nem visel. Ez jogállamban nem történhet meg. Az Országgyűlés hazánk jogrendjének belső és külső reputációját veszélyeztető módon, miután már jogerős bírói ítéletek állapították meg, hogy a 2009-es a rádiós analóg pályázatok frekvencia döntései jogellenesek voltak, a törvényes jogkövetkezmények elől a médiahatóságot úgy menekíti ki, hogy a hatóság jogsértését büntetlennek nyilvánítja.

3. Alkotmányellenes, hogy a közszolgálati részvénytársaságok vagyona feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A rendelkezés sérti a közszolgálati műsorszolgáltatók független, illetéktelen befolyástól mentes működését. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője az a Médiatanács, amelynek függetlensége szintén nem biztosított. A mindenkori kormánytöbbség a vagyon elvonásával és kezelésén keresztül egyoldalúan befolyásolhatja a közszolgálati műsorszolgáltatók működését.

4. Alkotmánysértő, hogy az üzemben tartási díj mértékének meghatározását a törvény a mindenkori országgyűlési többségre bízza, és ezzel azt újabb befolyásoló eszközhöz juttatja.

5. Sértik az Alkotmányt a Médiatanács tagjainak jelölésére és választására vonatkozó szabályok. A törvényben nincs garancia arra, hogy ha egy vagy több parlamenti párt kétharmados többséget szerez, akkor ne kizárólag saját jelöltjeit válassza meg. Ha pedig az Országgyűlésben éppen nincs kétharmados többség, a médiahatóság működése teljesen megbénulhat.

6. Ellentétesek az Alkotmánnyal a Médiatanács elnökének jelölését és megválasztását leíró rendelkezések, melyek önmagukban is megalapozzák a kormánypárti többséget. A Médiatanács elnökének súlyát alkotmánysértő módon tovább növeli, hogy ő a Médiatanács hivatali szervezetének is a miniszterelnök által kinevezett elnöke, amelynek - akárcsak a korábbi hírközlési hatóság – teljes „tisztikarát” (a negyedik vezetési szintig), kinevezéssel és indokolás nélküli visszahívással, felügyelete alatt tartja.

7. Alkotmánysértő, hogy az elnök a Médiatanács vezetésével és a hivatali szervezet irányításával kapcsolatos hatásköreit akkor is gyakorolhatja, ha az Országgyűlés nem erősíti meg elnöki tisztségében. Az ülések összehívásának megtagadásával, egyes kérdések napirendre tűzésével vagy ennek mellőzésével, a kizárólag miniszterelnöki kinevezéssel rendelkező elnök szavazati jog nélkül is nyilvánvalóan erőteljese befolyást gyakorol a Médiatanács működésére.

8. Sérti az Alkotmányt, hogy a Médiatanács elnökének és tagjainak, valamint a Közszolgálati Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása több mint két parlamenti ciklusra, kilenc évre szól, ezt súlyosbítja, hogy még a többszöri újraválasztás is megengedett.

9. A Közszolgálati Kuratórium elnökének jelölésére és megbízatására vonatkozó szabályok ugyancsak alkotmányellenesek. A Kuratórium elnökét meghatározott szakmai követelmény nélkül a Médiatanács „delegálja” kilenc évre. A Kuratórium elnökének személyéről az Országgyűlés nem szavaz, és a törvény semmilyen szempontot nem ad a Médiatanács általi „delegáláshoz”. Az eljárás átláthatatlan. A Kuratórium működését egyoldalúvá teszi az, hogy a Kuratórium elnökének szavazata döntő.

10. A közszolgálati műsorszolgáltatók vezérigazgatói jelölésének és választásának módja alkotmányellenes, mert a vezérigazgatókat bármilyen pályáztatás vagy nyílt szakmai megmérettetés nélkül a Médiatanács elnökének (aki csak a miniszterelnök jelöltje lehet) javaslata alapján a Médiatanács jelöli. A vezérigazgatók személyéről a Kuratórium akár egyszerű többséggel is dönthet. Ez megerősíti a kormány (parlamenti kormánytöbbség) befolyását a műsortartalomra.

11. Alkotmányellenes, hogy a Közszolgálati Kódexet első alkalommal a Médiatanács fogadja el. A Közszolgálati Kódex a törvény szerint a közszolgálati intézmények pontos feladatait írja elő, tehát nyilvánvaló és közvetlen hatása van a közszolgálati műsorszolgáltatás tartalmára. Mivel a Médiatanács működésében nem biztosított a függetlenség, a Közszolgálati Kódex ilyen meghatározása mintaadó módon közvetett kormányzati befolyást biztosít a közszolgálati műsorszolgáltatás tartalmának kialakításában.

Az indítvány ezeken túl részletesen foglalkozik azzal az alkotmányos elméleti problémákat is felvető kérdéssel, hogy a megváltozott alkotmányszöveg felhatalmazza-e az Alkotmánybíróságot arra, hogy az alkotmánymódosítás után a korábban kialakított gyakorlatától eltérjen. Az indítvány szerint az Alkotmánybíróságnak sem oka, sem pedig alkotmányos jogi lehetősége nincs arra, hogy a módosított alkotmányra tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságának általa meghatározott alkotmányos követelményeit megváltoztassa.

Budapest, 2010. szeptember 12.

Dr. Majtényi László

Az EKINT indítványának teljes szövege letölthető az Intézet honlapjáról →

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
EKINT