Januártól társadalmi konzultáció lesz a kormány minden törvényjavaslatáról

2010.09.27. Jogi Fórum / MTI / KÖFE

A közigazgatási és igazságügyi tárcánál már készül az úgynevezett részvételi törvény, amely szerint januártól a kormány minden egyes törvényjavaslatáról lesz társadalmi konzultáció, ez azonban a jövő évi költségvetést nem érinti - írta szombati számában a Népszabadság.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára a Népszabadságnak elmondta: kellő időben, még mielőtt a kormány elé kerülne egy törvényjavaslat, azt nyilvánosságra hozzák az egyes minisztériumok honlapján, indoklással együtt. Az így nyilvánosságra hozott elképzelésekhez-tervezetekhez mindenki hozzászólhat, azokat észrevételezheti, civil szervezetek, érdekképviseletek, egyházak, kamarák, de bármilyen állampolgár is.

A lap szerint a konzultációnak a miniszterek lesznek a felelősei. Minden tárca stratégiai partnerségi megállapodásokat köt kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel, egyesületekkel, szövetségekkel, mindazokkal, akik a legjobban tudják képviselni az adott ágazatot.

Ennek az újfajta társadalmi egyeztetési rendszernek az is része lesz, hogy egy évvel a törvények elfogadása után összehívják a konzultációban érintett szervezeteket, s kikérik a véleményüket arról, hogy az alkalmazás során mit tapasztaltak, melyik "törvényhely" hibás, mi az, amit korrigálni kell. S ennek fényében módosítják a törvényt.

A kormánynak lesz olyan kötelezettsége is, hogy fél évre előre meg kell határoznia, milyen törvények elfogadását tervezi.

Az új társadalmi egyeztetésről szóló úgynevezett részvételi törvény megalkotása azért is vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jogalkotásról szóló törvényt.

A társadalmi konzultációnak nem lesz része a 2011-es költségvetés elfogadása; azért sem, mert a részvételi törvény csak januártól lesz hatályos. Másrészt ennek a társadalmi konzultációnak nem része közvetlenül a munka világa - írta a Népszabadság.


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) véleménye a törvényjavaslatról

A közvetlen egyeztetési forma a fogyasztóvédelem szempontjából jelentős, hiszen ennek keretében a szakminiszter együttműködési megállapodás megkötésével bevonhatja a fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezeteket is a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetésbe. A törvényjavaslat azokat a szervezeteket vonná be, melyek széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre. Hiányosság azonban, hogy a közvetlen egyeztetés nem kötelező, az csupán lehetőség a szakminiszter számára. Fontos annak szükségességét is hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek kiválasztásánál ne a személyi kapcsolatok, illetve egyéni érdekek domináljanak, hanem valóban a szakmailag jól felkészült, reprezentatív vélemény nyújtására képes szervezeteknek biztosítsanak lehetőséget az egyeztetési folyamatban.

További kérdést vet fel, hogy a tervezet szerint az ármegállapításról szóló jogszabályokat nem kell ilyen egyeztetésre bocsátani, csupán a miniszter elvi lehetősége van meg a hatósági ár megállapításánál a fogyasztói civil szervezetek véleményének kikérésére. A gyakorlatban nem sok remény fűződik ennek megvalósulásához. Ugyanígy könnyű kibújó a kötelezettség alól, hogy „ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik” nincs szükség egyeztetésre.

2008. szeptember elseje előtt a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján az árhatóság köteles volt a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően kikérni a társadalmi szervezetek véleményét, azonban a fenti dátum után e kötelezettség sajnálatos módon megszűnt.

Szükséges ezt mindenképpen a jövőben visszaállítani, akár a fogyasztóvédelemről szóló törvény, akár a jelenlegi társadalmi egyeztetésre vonatkozó törvényjavaslat kapcsán. Ez elősegítené azt, hogy a demokratikus jogállami elvek által is lefektetett konzultatív eljárási mechanizmusok tekintélye visszaálljon és ezzel kapcsolatban a megalkotott jogszabályok társadalmi legitimációja is a megfelelő szintre emelkedjen.

Összefoglalva kérdéses, hogy lesz-e közvetlen egyeztetés, ha lesz milyen stratégiai partnerekkel fog megvalósulni, és a jogszabálytervezetek milyen széles körénél kerül alkalmazásra.
 

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS