Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Felértékelődik a kultúra szerepe a börtönökben

2010.09.28. MTI

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka úgy látja, a fogvatartottak létszámának emelkedésével felértékelődik a kultúra, a kulturális tevékenységek szerepe a börtönök falain belül.

"A fogvatartottak egyre többen vannak, nagyobb a veszélye, hogy közülük többen is kerülnek vissza az intézményekbe. Mivel azt szeretnénk, hogy a szabadulók jobb emberek legyenek, mint amilyenek büntetésük megkezdésekor voltak, előtérbe kerülnek a szabadidő eltöltésének a személyiségformálás szempontjából hasznos módjai" - mondta Kökényesi Antal a Kultúra a börtönben, a börtön kultúrája című keddi pécsi konferencián.

Az altábornagy az MTI-nek beszámolt arról, hogy jelenleg mintegy 16500 fogvatartott van Magyarországon, számuk ezerrel nőtt az elmúlt egy évben. Az állomány munkaképes részének mintegy fele dolgozik, több mint kétezren tanulnak, közülük 900-an általános iskolai, 933-an középiskolai, 300-an szakmunkás végzettséget szereznek, néhány tucatnyian pedig egyetemi vagy főiskolai diploma megszerzésére törekednek.

Kökényesi Antal hangsúlyozta, hogy az elítéltek több mint tíz százaléka szakköri foglalkozások keretében rendszeresen végez valamilyen kulturális, művészeti, tevékenységet.

"Több intézetben komoly hagyományai vannak a festészetnek, a kerámiakészítésnek, az irodalomnak, de a legtöbben énekkarokban énekelnek. Vannak, akik hangszereken játszva és zenekarokat alkotva akár más intézetekben, vagy külső helyszínen is felléphetnek" - jegyezte meg.

A parancsnok szerint van valami erős fájdalom, valami maradandó abban a művészetben, abban az előadásban, amit a fogvatartottak adnak a közönség számára, hiszen alkotásaikban, produkcióikban benne van mindaz, amit fogvatartásuk alatt átélnek. Úgy vélte, a börtönök falain belül a kulturális, művészeti tevékenység célja az önmegvalósítás, a kinti életre való felkészítés, nem pedig az üzleti célú megközelítés, a művek esetleges későbbi értékesítése.

"Szakemberek szerint egyesek igazi őstehetségek, vagy jelentős fejlődést mutató alkotók. Igyekszünk felkelteni az igényt a képzésekre, de nem tudni, mi lesz belőlük, ha szabadulnak, megtalálják-e a társadalomba vezető utat
" - közölte. A tábornok örömének adott hangot, hogy a nevelőmunka és a környezet olyan embereket is inspirál művészeti foglalkozásokra, vagy más értelmes tevékenységre, akik tényleges életfogytiglani szabadságvesztésüket töltik. A jelenleg 230 életfogytiglani szabadságvesztését töltő elítéltből 17 sohasem szabadulhat.

A konferencián részt vett egy volt fogvatartott is, akinek éppen a művészet jelentette a visszavezető utat a társadalomba. Nagy Sándor újságíróknak elmondta, hogy a balassagyarmati bv-intézetben Lencsés Zsolt freskófestő terápiás foglalkozásán vett rész, és az ott mutatott teljesítményének köszönhetően állást kapott a művésztől tavaly decemberi szabadulása után.

"Kapaszkodót, értékteremtést, a szabadidő hasznos eltöltését láttam a festészetben, amely egyfajta lelki támaszt nyújtott számomra" - mondta az egykori elítélt.

A Pécsi Tudományegyetem közgazdasági és jogi karán rendezett konferencia keretében kiállítás nyílt fogvatartottak alkotásaiból az egyetem Rákóczi utcai épületében. A mintegy félszáz festmény és rajz főként életfogytiglani szabadságvesztésüket töltő elítéltek munkái közül került ki.

A képek között megtalálható a nyolc ember megöléséért felelős Magda Marinko két alkotása is.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS