Nem diszkriminatív a válságadó

2011.01.14. Jogi Fórum

A válságadót ért német bírálatokra reagálva Fellegi Tamás fejlesztési miniszter csütörtöki berlini tárgyalásain leszögezte: a magyar fél kész az ésszerű vitára, ám a válságadóról szóló törvény megváltoztatása nem várható. A 2013 utáni időszakra vonatkozó adótervekről várhatóan tavasszal egyeztetés kezdődik.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és a magyar EU-elnökség előtt álló súlyponti feladatokról tárgyalt csütörtökön német kollégájával Berlinben a magyar kormány nemzeti fejlesztési minisztere. Fellegi Tamás és Rainer Brüderle eszmecseréjén téma volt a válságadó is, amelyet a német fél túlzott mértékű és nagy arányban sújt német cégeket. Fellegi Tamás a tárgyaláson kifejtette: a 2012-ig szóló válságadó nem diszkriminatív, az pedig egy történelmi helyzet, hogy az érintett területen túlreprezentáltak a német cégek.

Fellegi Tamás a Deutsche Telekom, az EON és Metro főnökeivel, valamint a német gyáriparos-szövetség (BDI) energetikai tagozatával tartott megbeszélésén jelezte azt is, hogy a magyar fél kész az ésszerű vitára, ám a válságadóról szóló törvény megváltoztatása nem várható. A kormány célja az, hogy stabil, kiszámítható környezetet teremtsen a vállalatok számára. Ennek érdekében tárgyalások útján, a cégek véleményének beépítésével fogja kialakítani a szektorszabályozást, ugyanúgy, ahogy a 2012. utáni időszakra vonatkozó adóhelyzetet is. A miniszter szerint 2013-tól az lesz a feladat, hogy a vállalatokkal közösen olyan fenntartható rendszert alakítson ki a kormány, amely a közteherviselésen alapul. A párbeszéd várhatóan tavasszal kezdik. Fellegi: nem lehet visszatérni a régi rendszerhez

A válságadó - a fejlesztési miniszter szerint - két dologról szól. Az egyik a jogi megítélés, vagyis az, hogy ez az adó belefér-e az EU szabályozásába vagy sem. Ezt a jogtechnikai kérdést a brüsszeli bizottság szakértői fogják eldönteni. A valódi kérdés azonban szerinte az adó lényege, a 90-es években a szolgáltató szektorokban kötött privatizációs lépések sorozata. A magyar állam ugyanis garantált árbevételt biztosított a szektorokat megvásárló külföldi cégeknek, amelyek ráadásul az adózásban és a foglalkoztatásban is kedvezményeket kaptak, és számos területen - például az energiaszektorban - szerződés szavatolta a minimális profitjukat is. Amikor a társasági adó Magyarországon jóval 20 százalék fölött volt, ezek a cégek hosszú éveken át 10 százaléknál is alacsonyabb adót fizettek. Ehhez a gyakorlathoz nem lehet visszatérni. Ezért kell tárgyalni a 2012-t követő időszakról. Azt nem fogjuk megengedni, hogy a válságadó kifutása után visszaálljon ugyanez a rendszer - hangoztatta Fellegi.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT