A megelőzés, a védekezés és a kárrendezés rendszere is átalakításra szorul

2011.02. 9. MTI

Második ombudsmani vizsgálat a felsőzsolcai árvízkatasztrófa kezeléséről.

Nem rendelkezett a település vízkár-elhárítási tervvel, de ennek elkészítésére egy jogszabály sem kötelezte. Ugyanakkor a felsőzsolcai önkormányzat minden lehetőségében állót megtett a kárelhárítás, kárenyhítés érdekében – állapította meg az állampolgári jogok biztosa. Szabó Máté a jogbiztonság és az állam életvédelmi kötelezettségének hatékonyabb teljesítése érdekében a meglévő koncepciók nyomán mielőbbi jogszabályalkotást sürgetett.

Az árvízi védekezés és megelőzés intézményrendszerének fenntartása és működtetése az állam életvédelmi kötelezettségéből következik, de annak szintjét az állam mindenkori gazdasági teherbíró képességére figyelemmel kell megítélni. Az árvízi helyzet kialakulásában több olyan tényező – a példátlan mennyiségű és intenzitású csapadék – is szerepet játszott, amire az érintett szervek teljes mértékben nem készülhettek fel.

Az ombudsman a hozzá benyújtott panaszok nyomán indított vizsgálatot. A polgármestertől és a jegyzőtől kapott tájékoztatás, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a környezetügyért felelős államtitkár, a megyei és a helyi védelmi bizottság, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszlevele több akut problémára hívta fel a figyelmet. A szaktárcák ugyanakkor jelezték, hogy a joganyag koncepcionális jellegű felülvizsgálata folyamatban van. A biztos szerint a mostani vizsgálat lényegében visszaigazolta és megerősítette a 2010 júniusában kiadott jelentésének megállapításait, például azt, hogy kisebb-nagyobb hiányosságok nehezítették az érintett szervek együttműködését, a koordinációt és az információ-áramlást.

Az ombudsman kiemelte, hogy Felsőzsolca nem rendelkezett vízkár-elhárítási tervvel, ami nehezítette a védekezést. A biztos azt állapította meg, hogy egy ilyen terv elkészítésére nincs egyértelmű jogi kötelezettség, az önkormányzat tehát nem követett el mulasztást. Az ombudsman ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a visszásság orvoslására kezdeményezze a veszélyeztetett települések árvízkár-elhárítási tervének megalkotását, valamint biztosítsák a feladat ellátásához szükséges forrásokat és szakmai segítséget.

A jelentés alapján az önkormányzat törekedett a lakosság teljes körű tájékoztatására, az adományok kezelése és átadása szakszerűen és hatékonyan zajlott, a súlyosabb következményeket, például a járványveszélyt is sikerült elhárítani. Nem merült fel olyan körülmény vagy mulasztás, amely a panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogával vagy más alapjogával összefüggésben visszásságot okozott volna. Az országgyűlési biztos elismerte, hogy a központi költségvetés alapvető kötelezettségén túlmutató szerepet vállalt Felsőzsolcán az árvíz következtében megsemmisült, megsérült ingatlanok újjáépítésében, helyreállításában.

Az ombudsman szerint mára szükségessé vált, hogy az egyes katasztrófákat követően alkalmilag kiadott kormányhatározatokat egy világos, törvényi szintű szabályozási rendszer váltsa fel, amely az öngondoskodást segítve a piaci alapú biztosítást állami kártalanítással egészíti ki. A biztos ezért kezdeményezte, hogy tekintsék át a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatait, és annak felülvizsgálatával hosszú távra és kiszámíthatóan teremtsék meg egy komplex kártalanítási rendszer jogi alapjait.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
OMBUDSMAN