"Alkotmányozási kötelezettségünk igenis van"

2011.02.16. MTI

Kedden megkezdődött a KDNP-s Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett, az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló határozati javaslat parlamenti vitája, amelyről az MSZP kivonult, az LMP pedig csak egy vezérszónoki felszólalás erejéig vett részt rajta.

Salamon alkotmányozási kötelezettségről beszélt

Expozéjában Salamon László azt mondta, alkotmányozási kényszer olyan értelemben nincs, mint 1848-ban, 1920-ban, 1945-ben, vagy 1989-ben volt, de "alkotmányozási kötelezettségünk igenis van".
Kitért arra, hogy a család és a házasság intézményének kiemelt védelmét, az emberi élet fogantatástól számított óvását, és a közpénzügyek elemi szintű szabályozását javasolja egyebek mellett rögzíteni az új alaptörvényben a vezetésével működött testület. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány tartalmazza a kereszténységnek, a történelmi múlt vállalásának alkotmányos megjelenítését, a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére való utalást. Javasolják többek között a nemzeti összetartozás kimondását, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok iránt; annak rögzítését, hogy a házasság egy férfi és nő legalapvetőbb közössége. Az indítvány alapján az Országgyűlés feloszlatható lenne, ha 12 hónapon belül háromszor vonják meg a kormánytól a bizalmat, vagy nem fogadják el a büdzsét. A konstruktív bizalmatlanság intézményéhez nem írnák elő új miniszterelnök jelölését.
Salamon László elmondta, hogy az új alaptörvény módosításához a javaslat értelmében két egymást követő Országgyűlés kétharmados többsége lenne szükséges.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP nem lép át könnyedén azon, hogy az ellenzéki pártok múlt év ősze óta távol maradnak az alkotmányozástól, s az eseti bizottság anyagát a továbbiakban nem szavazásra bocsátandó koncepciónak, hanem vitaanyagnak tekintik.
A határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtott be a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter. Ez külön eljárási szabályokat állapítana meg a házszabályban az új alkotmány megalkotása kapcsán és annak kimondása helyett, hogy az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint elfogadja, azt rögzítené: a Ház megállapítja, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladatát elvégezte, és megköszöni mindazoknak a közreműködését, akik javaslataikkal segítették a testületet feladatának teljesítésében.


Fidesz: a cél, hogy a pártok próbáljanak megegyezni az elvekről

Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka.
Közölte: az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy a parlamenti pártok megkíséreljenek egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló alkotmányozási elvekről, ha ez nem sikerül, akkor pedig legyen mindenki számára egyértelmű, mi az, amiben a pártok egyetértenek és mi az, amiben nem.
A fideszes képviselő szerint nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Szerinte az alkotmányozás folyamatától távol maradó képviselőknek felelniük kell tettükért a választópolgárok előtt.

Jobbik: a koncepció nem felel meg a valódi rendszerváltás követelményének

A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot. A joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg - értékelte.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő szerint az új alkotmány tartalmát tekintve a Fidesz elképzeléseit valósítja meg.

KDNP: szükség van új alkotmányra

Tarnai Richárd, a KDNP egyik vezérszónoka az új alkotmány elkészítése mellett érvelve hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan alapra, amelyre fel lehet építeni a törvényeket és amely kiállja az idő próbáját. A képviselő leszögezte: az elmúlt húsz évben akuttá vált a demográfiai probléma, de az élet, a családok és a gyermekek védelme nem jelenik meg kellő súllyal a hatályos alaptörvényben.
Kitért a környezet és a jövő nemzedékek, valamint a közösségi tulajdon védelmének szükségességére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a koncepció javaslatot tesz két fontos államcélra, a rászorultakról való gondoskodásra és az ifjúság védelmére is.

Három LMP-s kérés a kormányhoz

Az LMP három dolgot kér a kormánytól az új alkotmány elkészítése kapcsán, hogy garanciát kapjon egy időtálló alaptörvény elkészültéhez - mondta Schiffer András, az LMP vezérszónoka az általános vitában.
Az ellenzéki párt azt kéri a kormánytól, hogy a készülő új alkotmány hatályba lépéséhez vagy megerősítő népszavazás, vagy pedig a következő ciklus jóváhagyó szavazata kelljen, emellett csak az év végig készüljön el az új alaptörvény, végül pedig, hogy haladéktalanul állítsák helyre az Alkotmánybíróság 2010 októberi helyzetét és az "alkotmányvédelem legfőbb szabályaihoz csak négyötödös többséggel lehessen hozzányúlni".
Schiffer András hozzátette: a Fidesz a 2010-es választások előtt nem árulta el, hogy új alkotmányt szeretne készíteni és ez az LMP elnöke szerint "ugyanolyan megtévesztése a választóknak, mint ahogy Gyurcsány Ferenc elhallgatta valódi terveit a 2006-os választások előtt".
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT