Alkotmányozás - Szájer: az érintettek és a bíróságok kérhetnének utólagos normakontrollt

2011.02.22. MTI

A tervek szerint a jövőben a jogszabályok utólagos normakontrolljára csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, azaz az érintettek és a bíróságok fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz (Ab) - közölte Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője a Hírszerzőnek adott, kedden megjelent interjúban.

A fideszes európai parlamenti képviselő kifejtette: a terveik között nem szerepel az Ab működési alapelveinek megváltoztatása. Az erre vonatkozó részletszabályok azonban várhatóan nem az új alaptörvényben, hanem az alkotmánybíráskodásról szóló kétharmados törvényben lesznek majd kibontva.
Mint mondta, elsősorban olyan változások lesznek, amelyeket az Ab is indokoltnak és szükségesnek tart. Így az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata átkerül majd a testülettől az új közigazgatási bíróságokhoz.
Az előzetes normakontrollt kibővítenék - "ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét" -, az utólagos normakontrollra viszont csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, azaz az érintettek és a bíróságok fordulhatnának majd a testülethez - ismertette Szájer József. Kifejtette: a törvény parlamenti elfogadása előtt egy kibővített kezdeményezői kör - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a képviselők egy bizonyos százaléka - kérhetné az Ab-t, hogy egy szabott határidő mellett vizsgálja meg a javaslatot. Az előzetes normakontrollra a harmincnapos határidő szerinte elfogadható lenne. Ha az Ab alkotmányosnak találja, akkor az Országgyűlés megtarthatja a végszavazást, ha pedig alaptörvény-ellenesnek, akkor a parlament megteszi a szükséges javításokat. Ezek után a rendes bíróságok mellett csak az fordulhat az Ab-hoz, aki úgy érzi, hogy a törvény valamiért sérti az ő jogát, és igazolni tudja érintettségét - tette hozzá.
"Ma bárki betérhet a testülethez az utcáról azzal, hogy ez vagy az a törvény úgy általában alkotmányellenes, az Ab pedig szabadon vizsgálhatja a törvény bármelyik részét, még hivatalból is eljárhat" - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy ezt a változtatást az Alkotmánybíróság szorgalmazta: képtelenek ugyanis kezelni a hozzájuk beérkező rengeteg indítványt, amelyek lassítják az ügymenetet.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által tavaly előterjesztett és a parlament által elfogadott alkotmánymódosítással, amely szerint az Ab csak alapjogi szempontból foglalkozhat költségvetési kérdésekkel, Szájer József úgy válaszolt: bízik benne, hogy egy olyan alkotmányt fog megszavazni a tavasszal a parlament, amely ebből a szempontból sem hagy lyukat az Ab jogkörein. "Annak örülnék, ha az Alkotmánybíróság jogosítványai a jövőben is teljes körűek lennének" - mondta. 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
KORMÁNYZAT