Amit az adótitokról tudni érdemes II.

2011.04.28. Jogi Fórum / dr. Darai Péter

Alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény az alapvető jogok legfőbb garanciája. A hatályos alaptörvény szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Ez a gyakorlatban több fontos kérdést is felvet. Az alapszinten rögzített jogoknak van-e korlátja; és ha igen, az mit jelent? A magántitok, illetve a személyes adatok védelmének minden körülmények között érvényre kell-e jutniuk? A titokvédelem körébe tartoznak-e az adózással is összefüggő egyes információk? Három részből álló cikksorozatom második részében az adótitok jogszerű felhasználásának szabályait ismertetem.

Az adótitok felhasználása megkeresésre

Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V.26.) AB határozatában és ezt követően számos más határozatában meghatározta, mi az alkotmányos feltétele az alapvető jogok korlátozásának: „Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kikényszeríthető ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.” ABH 1992, 167, 171.
 
Az adótitkot képező adat - ahogy azt a cikksorozat előző részében láttuk - komoly jogi védelemmel rendelkezik. Mégis előfordulnak a gyakorlatban olyan esetek, amikor az adótitok „nem adótitok” és annak felhasználása alapos okkal történik. Melyek ezek az esetek?
 

1. Ha az adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy más adóhatóság (vámhatóság), statisztikai szolgálathoz tartozó szerv, a Nyugdíjbiztosítási- és Egészségbiztosítási Alapok kezelőjét, az elkülönített állami alap kezelőjét, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatását szolgálja.

 
Az adótitok felhasználása legtöbb esetben értelemszerűen adóhatósági eljárás során történik, az ügyintézők szükségképpen birtokába kerülnek ezen adatoknak. Mivel egy revízió során az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy az adózó helyesen teljesítette-e a bevallási kötelezettségét, logikus, hogy ebben az esetben az adótitok alapos okkal kerül felhasználásra: ezen információk nélkül az ellenőrzés eredménye nem is lehetne helyes.
 
Az adóhatóság többek között jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság tájékoztatására is, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás elmaradása megnehezítené a tartozások behajtását, és végső soron a hitelezői érdekeket veszélyeztetné. Az adó- és vámhatóság 2011. január 1-jén bekövetkezett összevonásával az ilyen irányú, adótitkot is érintő megkeresések teljesítése már lényegesen könnyebbé válik. Ugyanilyen feltételek mellett van lehetősége az önkormányzati adóhatóságnak a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változás bejelentése alapján nyilvántartásba vett adatok megkérésére is.
 
Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra is felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. Ebben az esetben az adatok összesítését, feldolgozását, továbbítását a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Ez a tevékenység mindenképpen fontos az állam szempontjából, hiszen az adóbevallásokból adatok nyerhetők egyes társadalmi csoportok, vállalkozások, sőt akár az egész nemzetgazdaság potenciáljára vonatkozóan is. Ezen adatokat felhasználhatják jogalkotási tevékenységük során a kormányzati szervek, vagy akár az Országgyűlés is. Természetesen a statisztikai célú feldolgozás és adatkezelés során is biztosítani kell az adótitokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget. Ilyen esetekben az adatkérő szerv (Központi Statisztikai Hivatala, az egyes minisztériumok, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete stb.) előzetesen jelzi, hogy az adatot statisztikai célra kívánja felhasználni. Az egyedi azonosításra alkalmatlan egyedi, továbbá összesített adatok adótitoknak nem minősülnek, így ezen információk átadásának jogszabályi akadálya nincs.
 
Az egyes pénzalapokat kezelő szerveket is megilleti az adótitkot tartalmazó információhoz való jog. Ennek oka, hogy a kifizetést csak akkor tudja az adott szerv teljesíteni, ha a költségvetési számláján kvázi van fedezet: tudnia kell azt, hogy nagyságrendileg milyen összegű folyamatos bevételre számíthat. Ezeket az adókat (adó jellegű befizetéseket) az államnak ugyanis a vonatkozó jogszabályok értelmében meghatározott célra kell fordítania.
 
Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. Ez elsősorban az ellátásokkal (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) való visszaélések kiszűrését célozza.
 

2. Ha a felhasználást a törvény előírja vagy megengedi.

 
A törvény előírása, a felhasználás jogszabályban rögzített engedélye szintén feloldja a titoktartási kötelezettséget. Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatást nyújt az alábbi szerveknek:
  • a bíróságnak;
  • nyomozó hatóságnak, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
  • a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak;
  • az Állami Számvevőszéknek, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek, az Európai Csalásellenes Hivatalnak (OLAF), ha a tájékoztatás ellenőrzéshez szükséges;
  • az adópolitikáért felelős miniszternek, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges;
  • a költségvetési fejezetet irányító szervnek, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
  • a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervnek, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;
  • a nyugdíj- és egészségbiztosítási szervnek;
  • a magánnyugdíjpénztárnak;
  • a munkaügyi hatóságnak;
  • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak;
  • az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (általános helyettesének, továbbá a külön biztosoknak);
  • a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a külföldi állam illetékes adóhatóságának.

 

Amennyiben az adózó az adóhatósági határozatot sérelmesnek tartja, és kimerítette a fellebbezési lehetőségét, ellene bírósági felülvizsgálattal élhet. Ebben az esetben a bíróság kérelmére az adótitkot felhasználásra át kell adni. A törvény szerint az adóhatóság csak akkor ad az adótitokról tájékoztatást, ha erre felkérik. Ha ezzel kapcsolatban hivatalos megkeresés nem érkezik, akkor az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat (adóbevallások, ingatlan-nyilvántartás és gépjármű-nyilvántartás adatai, biztosítói jelentés, értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatos adatok, banki adatok) az érintettek tudomása nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. A bíróság alatt a bírósági végrehajtót is érteni kell.

A nyomozó hatóság részére szintén át kell adni az adatokat, ha az büntetőeljárás indítása vagy lefolytatása érdekében szükséges. Korábban az ügyészi jóváhagyás a nyomozás szempontjából sok időveszteséggel járt. A helyzet logikailag ellentmondásosnak tűnt, hiszen például egy adócsalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozás során adótitokra való hivatkozás és az adatok átadásának késleltetése a nyomozás eredményességét is veszélyeztetheti. 2011. január 1. napjától új szabály, hogy a nyomozó hatóság adatkéréséhez már nem szükséges az ügyész előzetes jóváhagyása, így a kért információk gyorsabban beszerezhetőek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az adótitok felhasználásának célhoz kötöttsége sérülne: az adóhatóság kizárólag a megkeresésben kért adatokat adhatja át a nyomozó hatóságnak. Ha az ügyben az állami adóhatóság tette a feljelentést, az adótitok már felfedettnek tekinthető, így az ügyre vonatkozó kiegészítés, tény, információ szintén átadható. Az adótitokról az ügyészséget megkeresésre akkor is tájékoztatni kell, hogyha nem nyomozati, hanem törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.

Az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, továbbá az OLAF részére adótitok átadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az információ konkrétan ellenőrzés lefolytatásához szükséges.

A jogszabály által megjelölt többi szerv részére akkor adható át adótitoknak minősülő adat, ha az a feladatai ellátásához szükséges. Ennek több oka is lehet: például valamely társadalombiztosítási ellátás vagy támogatás megállapítása, a jogviszony fennállásának ellenőrzése, a feketefoglalkoztatás elleni fellépés stb. Természetesen az adótitok felhasználása során ebben a körben is szigorúan érvényesül a célhoz kötöttség elve.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetőleg a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.

Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól. Ez az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i, a pénzügyi rendszereknek és a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK Irányelv alapján azt jelenti, hogy a Pénzügyi Információs Egység (Financial Intelligence Unit, FIU) jogosult alkalomszerűen közvetlenül (és közvetve) pénzügyi, igazgatási és nyomozó információkhoz hozzáférni akkor, hogyha az feladatainak ellátásához szükséges. Ebbe a körbe tartoznak az adótitoknak és vámtitoknak minősülő információk is.  Az Európai Uniónak a pénzügyekkel kapcsolatban egyik kiemelt célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek (pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak) a tisztára mosását (legalizálását), valamint a terrorizmusnak pénzzel (pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal) való támogatását. Ez olyan mértékben élvez prioritást, hogy az adótitokkal kapcsolatos védelem háttérbe szorul.

3. Ha a felhasználáshoz az érintett hozzájárul.

Előfordulhat, hogy konkrét esetben az adózó nem kívánja az adótitok védelmét; sőt az adótitok feloldása az ő érdekét szolgálja. A hozzájárulást írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) kell megadni, amely visszavonható: ebben az esetben a titoktartásra vonatkozó kötelezettség „feléled”. Fontos! A hozzájárulás nem általános, hanem egyes, konkrétan meghatározott esetekre vonatkozik. Természetesen az adótitokról való tájékoztatás ebben az esetben sem terjedhet túl a hozzájárulásban megjelölt adatok, illetve egyes esetek körén.

4. Ha a vállalkozási tevékenységet folytató adózó adatainak megismerésére más adózónak - az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek a törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.

Az adatkérés során ebben az esetben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adózónak egy más adózó adataira (neve, székhelye) van szüksége. Más adat (pl. adózó pénzforgalmi számlaszáma, vagy a számláját vezető pénzintézet megnevezése) - amennyiben az adóhatóság arról tudomással rendelkezik - ilyenkor sem adható ki. Az adóhatóság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az adatokat csak a saját adókötelezettsége teljesítéséhez használhatja fel jogszerűen, ellenkező esetben teljes polgári jogi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az adóhatóság megtagadja az adótitok kiadását, ha a kérelmező nem jelöli meg az adatkérést kiváltó okot; úgyszintén akkor is, ha a kérelmező állami szervnek (köztestületnek) az adatok nem szükségesek a törvényben előírt feladataik megvalósításához. Az adatok kiadása előtt az adóhatóság az adatkérőre vonatkozóan közölt adatokat is ellenőrzi a nyilvántartásában.

Természetesen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényen (Art.) kívül más jogszabály is előírhatja adótitoknak minősülő adatok kérelmezők részére történő átadását. Néhány ilyen eset a teljesség igénye nélkül:

 

  • A települési önkormányzat képviselő-testülete, jegyzője és a gyámhivatal megkeresésére az adóhatóság 15 napon belül tájékoztatást ad a pénzbeli ellátást igénylő szülő vagy más törvényes képviselő személyi jövedelemadó adójának alapjáról /a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (5) bekezdése/.
  • A szociális hatáskört gyakorló más szervek megkeresésére az adóhatóság 15 napon belül tájékoztatást ad a szociális ellátást igénylő személyi jövedelemadó adójának alapjáról /a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése/.
  • A Magyar Államkincstár kérelmére az adóhatóság tájékoztatást nyújt az energiafelhasználási támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a támogatást igénylő személy (háztartása tagjainak) adóazonosító jele, valamint a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatainak vonatkozásában /ugyanezen törvény 55/D. § (3) bekezdés b) pontja/.
  • A sportszövetség írásban megküldött kérelmére 15 napon belül az adóhatóság tájékoztatást ad a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek fennálló nyilvántartott köztartozásairól /a sportról szóló 2004. évi I. törvény 32. § (4) bekezdése/. A köztartozás ténye és mértéke itt nem minősül adótitoknak, az a jogszabály értelmében közérdekű adatnak minősül.

- A sportigazgatási szerv írásbeli kérelmére az adóhatóság tájékoztatást ad a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól /ugyanezen törvény 57. § (4) bekezdése/. A tájékoztatásra nyitva álló határidő ebben az esetben 30 nap. 

 

 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
ADÓZÁS