A jelenkor kihívásaira ad választ az új Munka Törvénykönyv

2011.10.20. Jogi Fórum/ Kormany.hu

Szerdai ülésén a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv és az igazságügyi rendszer újjászervezésével kapcsolatos sarkalatos törvények tervezetét.

A most elfogadott új Munka Törvénykönyv tervezet javítja az ország versenyképességét, támogatja és helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat – fogalmazott Czomba Sándor a két tervezetről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón.

A Kormány szerdai ülésén tárgyalt és döntött az új Munka Törvénykönyvéről; a bíróságok szervezetéről, igazgatásáról; a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló; az ügyészség szervezetéről és feladatairól; továbbá az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekről – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.

A Munka Törvénykönyvének tervezetével kapcsolatban elmondta: a Kormány elkötelezett az ország megújításában és ennek szerves része a munka világának átszervezése, a foglalkoztatás bővítése. A tervezet részleteit a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.

Mint kiemelte, a dokumentum júliusi bemutatását társadalmi és szakmai egyeztetések követték, melyek során a Kormány minden érintett fél számára biztosította, hogy véleményezze azt. A több mint 300 javaslat beérkezése után kijelenthető, hogy a szakmai szervezetek egyetértenek az új szabályozás szükségességével – mondta Czomba Sándor. A beérkezett javaslatoknak a 99 százalékát beépítettük a tervezetbe, tehát a tervezet tartalmazza azokat a pontokat, amelyekben az elmúlt hetekben megegyezés született a munkaadói és munkavállalói oldal között – tette hozzá.

A munkavállalói és a munkáltatói oldal szempontjai is beépülnek

A megállapodások konkrétumairól szólva kiemelte: a védett kor intézménye megmarad és ez mind a nyugdíjkorhatár előtti öt évre, mind a gyermekes édesanyákra vonatkozik. A védettség, mint alapjog megmarad. A tervezetben az európai gyakorlatnál erősebb védettséget építettek be, azaz az öregségi nyugdíj előtt öt évvel a munkavállaló csak lényeges kötelezettségszegés, szándékos vagy súlyos gondatlanság miatt bocsájtható el.

A szabadságok kérdésével kapcsolatban elmondta: a mostani szabályozáshoz képest annyi változás történt, hogy a húsz nap alapszabadság és a tíz nap pótszabadság mellett eddig az alapszabadság negyedével rendelkezett a munkavállaló, ez most hét napra módosul. Tehát a munkavállaló számára pozitív elmozdulást eredményez – hangsúlyozta. Hozzátette: a továbbiakban legalább tizennégy napot egybefüggően kell kiadni a munkavállaló kérésére.

A tervezet a túlmunka tekintetében ugyancsak jelentős változást hoz. Kettőszázötven órára növekedne a munkaszerződésben, és háromszázötven óra lenne a kollektív szerződésekben – mondta az államtitkár. A műszakpótlékok tekintetében elmondható – folytatta -, hogy a jelenleg hatályos törvény nagyon leszűkítette a mozgásteret e kérdésben. A következő időszakban a munkavállalók és a munkáltatók felelősségére hagyatkozva sokkal szélesebb keresztmetszetben szeretnénk ezt biztosítani. Az éjszakai pótlékhoz semmiképpen sem kíván a tervezet hozzányúlni, a délutáni műszakpótlék kifizetésére pedig többféle lehetőséget biztosít a munkáltatónak.

Kapcsolódó Jogi Fórum konferencia→

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT