Magyar kérdések az új kohéziós politikáról

2011.10.21. BruxInfo

Aggályait fejezte ki az EU-ügyekért felelős államtitkár a 2014 utáni kohéziós politika tervezett rendelkezései miatt. Győri Enikő a következő hétéves pénzügyi keretről rendezett konferencián bírálta a pénzügyi alapok új rendszerét, a források elosztását és az új feltételeket is. Nem sokkal később a lengyel kormányfő a kétsebességes Európa kialakítása ellen érvelt.

Több kérdést megfogalmazva fejtette ki aggályait a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára a 2014-2020 közötti uniós felzárkóztatási politikával összefüggésben. Győri Enikő a következő hétéves pénzügyi keretről rendezett brüsszeli konferencián felvetette, a kevésbé fejlett régiók jóval kevesebb uniós forrásban részesülhetnek az évtized végéig, mint a jelenlegi pénzügyi perspektívában, „míg eközben a jobban prosperáló európai régiók több forrást kaphatnak” – fogalmazott az államtitkár.

A politikus szerint az is kérdés, hogy szükség van-e az Európai Összekapcsolási Eszközre (Connecting Europe Facility), amely a felhasználás módját tekintve ugyancsak a szegényebb területeket érinti hátrányosan. Folytatva a sort, Győri Enikő feltette a kérdést, „valóban a Barroso úr által ígért egyszerűsítés irányába mutat a kifizetési feltételek átalakítása?”.

A külügyi államtitkár indokolatlannak nevezte a makrogazdasági feltételek beemelését a kohéziós politikába, főként „abban az időben, amikor költségvetési kényszer alatt vannak”. Győri Enikő hozzátette, kétséges, hogy méltányos lenne a gazdasági állapot ilyen mértékű mérlegelése az uniós felzárkóztatási források iránt.

Győri Enikő utalt a nettó befizető országok költségvetési célkitűzéseire is. A politikus elmondta, tudatában van annak, hogy a költségvetési megszorítások kényszere miatt több tagállam befagyasztaná, vagy csökkentené a következő hét év kiadásait, „de az otthoni megszorítás nem lehet érv az uniós alapszerződés és az alapelvek figyelmen kívül hagyása mellett” – fogalmazott Győri Enikő.

Ezzel összefüggésben üzent azoknak a tagországoknak is, akik nem kifejezetten a költségcsökkentés, hanem a kohéziós politika leépítése mellett érvelnek. Az EU-államtitkár szerint a kohéziós politika nem régimódi, nagyonis szükség van rá, hiszen a versenyképesség növelésének hasznos eszköze lehet.

Az uniós agrárpolitikával kapcsolatban a politikus elmondta, egy tagország komoly megtakarításokat érhet el nemzeti szinten, ha megfelelő uniós finanszírozás van érvényben. „Nem engedhetünk a Közös Agrárpolitika magas szintű előírásaiból” – mondta Győri Enikő.

Tusk a kétsebességes Európa ellen

Hasonló véleményt fogalmazott meg a konferencián részt vevő lengyel miniszterelnök is. Donald Tusk későbbi sajtótájékoztatóján azt mondta, az uniós költségvetés nem lehet áldozata a gazdasági válságnak. Bár a kormányfő ezzel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, de azt elmondta, hogy soros elnökként Lengyelország továbbra is dolgozni fog az európai integráció mélyítése érdekében.

Az egységes piac további építése, a növekedés-központú gazdaságpolitika és a Schengen-övezet bővítése mind a prioritásunk marad” – mondta Donald Tusk. Utóbbival kapcsolatban a kormányfő azt mondta, továbbra is harcolnak azért, hogy Románia és Bulgária minél előbb a határellenőrzés nélküli övezet tagja legyen.

A lengyel miniszterelnök később sajtótájékoztatón sürgette az európai egység minél előbbi megteremtését. Donald Tusk azért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert a görög adósságválság elmélyülésével az Európai Tanács elnöke is bejelentette, hogy hamarosan javaslatot tesz az eurózóna irányításának reformjára. A nem euróval fizető országok, köztük Lengyelország és Magyarország is attól tart, hogy olyan mechanizmusról születhet döntés, amely kizárja a legfontosabb döntések meghozatalából a zónán kívüli 10 országot.

Donald Tusk úgy fogalmazott, „az euróövezet országainak joguk van dönteni a saját dolgaikról, de mindezzel nem hozhatnak létre egy új Európát, egy új intézményt a régin belül”.

Egy tanácsi diplomata szerint viszont a kétsebességes Európa nagyonis létezik, már azzal is, hogy az eurózóna létezik. A lengyel kormányfővel hasonló véleményt megfogalmazva az uniós forrás azt mondta, tiszteletben kell tartani, hogy az eurózóna ügyeiről a zóna országai döntenek, de szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az egyelőre még az övezeten kívül lévő országoknak előbb-utóbb át kell venniük az eurót, tehát a mostani döntések végsősoron a teljes EU-ra kihatnak.

A diplomata azt mondta, Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök mindig egyeztet az euróövezeten kívüli 10 országgal is, „de mindez nem jelenti azt, hogy nem félünk olyan új ötletek felszínre kerülésétől, amelyek továbbmélyíthetik az EU-n belül húzódó törésvonalakat”.

A lengyel miniszterelnök szerint Görögországgal kapcsolatban olyan ötletek vetődnek fel egyes tagországok fejében, amelyek arra utalnak, hogy „nem akarják kihasználni az uniós alapszerződéseken belüli európai eszközöket”. Donald Tusk azt mondta, teljes mértékben ki kellene használni az európai szemeszterben és a nemrégiben elfogadott hatos jogszabálycsomagban rejlő lehetőségeket: „a megerősítő intézkedéseket, a szankciókat, az európai költségvetési fegyelmet, és mindent, ami ezzel összefüggésben már érvényben van”.

Arról viszont a kormányfő nem beszélt, hogy mindezek alapján szükségtelennek is tartaná-e a kiszivárgott hírek szerinti megoldásokat, így az adósságleírást, és a bankok feltőkésítését.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA