A BRICS-országokkal erősíttetné meg az IMF-et az EU

2011.10.25. BruxInfo

A nagy külkereskedelmi többlettel rendelkező országok nagyobb hozzájárulását szorgalmazza az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap megerősítéséhez. Az uniós állam- és kormányfők vasárnapi találkozójukon úgy döntöttek, ezt is kérni fogják november elején, a G20-országok Cannes-i csúcstalálkozóján.

Elsősorban egyes BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrikai Köztársaság)-országoktól várná az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövőbeni megerősítését – derült ki az uniós állam- és kormányfők vasárnapi csúcstalálkozója után, amelyen a tagállami vezetők – egyebek mellett – a november eleji G20-csúcstalálkozón képviselendő EU-álláspontról is megállapodtak.

Az eurózónában terjedő adósságválság nemzetközi kezelése nemcsak az európai pénzintézetek, hanem a mentőcsomagban tevékeny szerepet vállaló Nemzetközi Valutaalap forrásait is apasztja, ezért a közelmúltban felvetődött, hogy ha további mentőcsomagokra lesz szükség az Európai Unióban, és ettől függetlenül a világ bármely régiójában, vélhetőleg újra kell gondolni a nemzetközi szervezet finanszírozási rendszerét.

Az Európai Bizottság elnöke az állam- és kormányfői találkozó után kérdésre válaszolva elmondta, a G20 országoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az IMF rendelkezik a megfelelő forrásokkal arra, hogy teljesíteni tudja a rendszerszintű kötelezettségeit. José Manuel Barroso hozzátette, „a világ vezető országainak fel kell térképezniük, hogy a nagy külkereskedelmi többlettel rendelkező országok hogyan tudnának jobban hozzájárulni az IMF forrásaihoz”.

A már korábban is hangoztatott felvetésre, mely szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vélhetőleg nem támogatná az IMF tőkéjének a felemelését, José Manuel Barroso azt mondta, tudomásul kell venni, hogy a Nemzetközi Valutaalap játssza a központi szerepet a globális pénzügyi stabilitás megteremtésében. Hozzátette, a vasárnap elfogadott uniós mandátum szerint nem nevesítettek egy országot sem, tehát nem konkrét államoktól várnak nagyobb befizetést.

José Manuel Barroso később azt mondta, igenis van értelme, hogy a nagyobb külkereskedelmi többlettel rendelkező országok többet vállaljanak, hiszen ezekben az időkben szükség van az IMF megerősítésére. Hozzátette, mind a 27 tagország egyetértett ezzel az üzenettel.

A gazdasági és pénzügyi EU-biztos múlt héten gazdasági újságírók egy csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott interjúban ezzel kapcsolatban azt mondta, a Bizottság támogatja a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelését, amit ugyanakkor az Egyesült Államok és „néhány nem eurózóna-tag EU tagállam ellenez” (például Nagy-Britannia).

Alternatívaként felvetődött, hogy a feltörekvő országok (Kína, Oroszország, Brazília és mások) szálljanak be „kétoldalú eszközökön” keresztül az IMF forrásainak növelésébe, amivel aztán az euróövezetben a válságkezelést támogatnák. A biztos szerint erről még csak tapogatóznak. „Emlékeztetnék ugyanakkor egy ilyen lépés geopolitikai következményeire. Kína, Oroszország vagy Brazília ugyanis így közvetve helyet kapna az euróövezet asztalánál” – figyelmeztetett Olli Rehn.

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéből álló delegáció az elfogadott mandátum alapján a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is szorgalmazni fogja a világ vezető országainak novemberi Cannes-i találkozóján. José Manuel Barroso szerint az EU elmondhatja majd a többi nagyhatalomnak, hogy „mi már dolgozunk az adó bevezetésén a Bizottság közelmúltbéli javaslatai alapján”. A bizottsági elnök szerint az elmúlt hetekben lefolytatott viták azt mutatják, hogy egyértelmű igény van arra, hogy a pénzügyi szektor méltányosan hozzájáruljon a társadalom kiadásaihoz.

Megfigyelők szerint ugyanakkor kicsi az esélye annak, hogy bármilyen fogadókészség lesz a többi G20-országban a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére, ezt pedig valóban megerősítik az ezzel kapcsolatos amerikai és kínai vélemények. Márpedig a testületet pont amiatt intették óva a szakértők, hogy ha a Tobin-adót nem globálisan vezetik be, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a cégek – az adóteher miatt – elhagyják az Európai Uniót, ahogyan tették azt Svédországban is, amikor a stockholmi kormány a 90-es évek elején próbálkozott a Tobin-adó bevezetésével.

Úgy tudjuk viszont, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ötlete az EU-n belül sem arat osztatlan sikert. Értesüléseink szerint a csúcstalálkozón a brit, a cseh és a svéd kormányfő is felszólalt a Tobin-adó ellen, igaz, utóbbi támogatná a javaslatot, ha globálisan is alkalmazni lehetne egy ilyen adóterhet.

Az uniós állam- és kormányfők az elfogadott záróközleményben jelezték, hogy a G20-országoknak igazi előrelépést kell elérniük a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja terén. Az Európai Tanács kívánalmainak megfelelően erősíteni kell globális szinten a válságkezelési eszközöket, a költségvetési felügyeletet, emellett pedig erős makrogazdasági politikával kell válaszolni a jelentős tőkekiáramlás okozta sokkokra.

Szerintük a világnak nyitottabb tőkepiacokra van szüksége, és el kell kerülni a – gazdasági válság idején gyakori – protekcionista intézkedéseket.

A tagállami felhatalmazás alapján az EU-intézmények vezetőinek Cannes-ban ugyancsak hangsúlyozniuk kell a pénzügyi szektor felügyeletének erősítését. Ebbe beletartozna a múltban tett kötelezettségvállalások teljesítése, csakúgy, mint a tőzsdén kívüli derivatívákra, a fizetési elvekre, valamint a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályok következetes alkalmazása.

Az Európai Tanács azt is kérte, hogy a G20-csúcstalálkozón szülessen valamifajta megoldás az alapanyagárak ingadozásának csökkentésére. Erre elsősorban az átláthatóbb piacok és a derívatív piacok működésének fokozásával lenne mód. A mandátum része az is, hogy az uniós vezetők „próbálják propagálni a G20 állam- és kormányfők körében a nemzetközi szabadkereskedelmet", főként azzal, hogy állapodjanak meg egy hiteles tervben, amely a Doha Forduló lezárását célozná.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR