Az új Munka törvénykönyvéről szóló, az Országgyűléshez a héten benyújtott törvényjavaslat szerint megszűnne a délutáni pótlék, de már este 6 órától járna a 30 százalékos műszakpótlék, a minimálbérről pedig a kormány dönthetne.
A törvényjavaslat rendelkezik a bérpótlékról, és rögzíti, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illetné meg, míg a munkaszüneti napon (húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti nap) rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló száz százalék bérpótlékot kapna.
A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár – tartalmazza a javaslat.
Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha ennek időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlék jár.
A munkavállalónak – a munkáltató döntése szerint – ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A javaslat szerint a szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A javaslat – egyszerűsítve a munkabérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztrációt – teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.
Az új Munka törvénykönyvében szerepelne az is, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthatna meg.
A javaslat szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerő-piac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni – áll a javaslatban.
Felhatalmazást kapna a kormány arra is, hogy a munkabérek vásárlóerejének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét és a béren kívüli juttatás ennek érdekében figyelembe vehető összegét – szintén az NGTT-ben folytatott konzultáció után- rendeletben határozza meg.
A javaslat rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. E szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét (eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt ez az összeg). Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.
Új elem a tervezetben az úgynevezett munkavállalói biztosíték bevezetése. Így a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki “munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít” a munkaáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
A mostani törvénykönyvhöz hasonlóan az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, s az indoklás szerint a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb és átlátható rendelkezéseket tartalmaz a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyról. A javaslat a megállapodás tartalmának meghatározását a felekre bízza azzal, hogy csupán a munkaerő-kölcsönzés struktúrája szempontjából lényeges tartalmi elemeket rögzíti.
A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályoknál a javaslat szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolhassa. Az ilyen típusú üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet. Az üzemi tanács a munkáltatóval megkötött üzemi megállapodásban a munkaviszonyból származó minden jogot és kötelezettséget szabályozhat, a munka díjazásának kivételével.
A javaslat szerint szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy az a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.
Az a szakszervezet lenne jogosult kollektív szerződés kötésére, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető. Ez a megoldás lényegében a hatályos szabályozással azonos eredményre vezet, azonban más reprezentativitási mutatók alapján – áll az indoklásban.
