Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kállai Ernő mandátumát kitöltve tovább dolgozna ombudsmanhelyettesként

2012.02. 7.

Mandátumát kitöltve, négyfősre csökkent apparátusával tovább dolgozna az alapvető jogok biztosának helyettese, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a nemzetiségek oktatási, szociális és jogi helyzetében bekövetkező változásokat, de a hatékony munkavégzéséhez külső és belső források biztosítását tartja szükségesnek.

Kállai Ernő történelem szakos tanárt, jogászt, a Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutatóját 2007. június 11-én 326 igen szavazattal, 14 ellenében választotta meg az Országgyűlés hat évre a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának.

Az idén január elsején életbe lépett új alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések értelmében az ombudsmani rendszert egységesítették, így Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa automatikusan az alapvető jogok biztosa lett januártól. A korábbi, az Országgyűlés által megválasztott önálló biztosok - így Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is - az alapvető jogok biztosának helyetteseként folytatják munkájukat.

Kállai Ernő tavaly decemberben mint még hivatalban lévő kisebbségi ombudsman utolsó sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: január 1-jével a kisebbségi ombudsmani jogintézmény valójában megszűnik, nem pedig átalakul, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az eddigi kisebbségi intézménynek már csak "kiüresített funkciója" lesz.

Jelezte, hogy megbízatása 2013 nyaráig szól, és ezentúl helyettesként az alkotmány szerint a kisebbségi ügyekkel foglalkozhatna, de az alsóbb szintű jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, csak azt, hogy "kísérje figyelemmel a kisebbségi közösségek életét", vagyis álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a helyettes semmilyen más jogosítványt nem kap, így többé nem vizsgálhat és nem is intézhet ügyeket.

Kállai Ernő az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében mindezekre utalva azt írta, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettesként a még másfél évig tartó mandátumának idejére munkatervet dolgozott ki, hogy az egyes nemzetiségekkel kapcsolatos speciális körülményeket, a nemzetiségek kulturális autonómiájának helyzetét elemezze.

Mint írta, elengedhetetlenül fontosnak tartja annak elemzését is, hogy a nemzetiségekről szóló új törvény és az egyes új szektorális jogszabályok miként hatnak a nemzetiségi jogok gyakorlására, külön kiemelve a mélyszegénységben élő romák szempontjából a szociális, oktatási és foglalkoztatási rendszer változásait, különös tekintettel a nemzeti társadalmi felzárkózási és romastratégia megvalósítására.

A nemzetiségek jogainak védelmén dolgozó helyettes ombudsmanként 2012-ben és 2013-ban vizsgálni kívánja a romatelepeken, illetve szegregált lakókörnyezetben élők életviszonyait, kilátásait, de munkatervének része a nemzetiségi oktatás vizsgálata, a népszámlálás adatainak átfogó elemzése a nemzetiségek szempontjából, valamint a nemzetiségek kulturális autonómiájának finanszírozása is.

Kállai Ernő közleményében azt írta, mindezek megvalósítására az átalakított ombudsmani hivatalban két titkárnőből, egy jogászból és egy részmunkaidős szociológusból álló titkárságával tesz kísérletet az átfogó vizsgálatok folytatására. Elvi lehetősége van arra is, hogy rendelkezésre álljon az alapvető jogok biztosának apparátusa, de a tervek megvalósulásának alapvető feltétele lenne a külső és belső források biztosítása - fűzte hozzá.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanként, az ombudsmani hivatalban a legkisebb, 17 fős apparátusával évente több ezer ügyet vizsgált, és azok tapasztalatai, eredményei alapján tett ajánlásokat és kezdeményezett törvénymódosításokat. A jogutód intézmény kollégáinak többségét átvette.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN