Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa a nemzetiségi törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban

2012.05. 2. Jogi Fórum/ Alapvető Jogok Biztosa

Alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény egyes rendelkezései – ennek megállapítását és az indítványában megjelölt rendelkezések megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa.

Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait. Így például azt, hogy sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon.

 

A választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, ám az ombudsman szerint több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. A 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak. Így fennáll annak a veszélye, hogy olyan településen sem lehet nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős létszámban élnek az adott nemzetiség tagjai. A törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában.

 

Az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt – ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti – állapítja meg alkotmánybírósági indítványában az alapvető jogok biztosa.

 

Ugyancsak problémás, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel. De miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át.

 

Sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban.

 

A nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk – a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők azonban csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.

 

Az alapvető jogok biztosa alkotmánybírósági indítványának részletei itt olvashatók.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK