A Helsinki Bizottság arról kérdezi a minisztert, hogy a Kúria elnökének a Cozma-ügy kapcsán írt levele hogyan egyeztethető össze a bírói függetlenség tiszteletben tartásával, és arról is, hogy az elmúlt két év vitatott kormányzati lépései mögött a jogállam milyen felfogása húzódik meg.
A levélben megfogalmazott kérdések a következők:
1. A hatályos jogszabályok értelmében a bírák ítélkezési tevékenységük körében nem utasíthatók és nem is befolyásolhatók. Ennek fényében mit tehetne jogszerűen a Kúria elnöke, még ha egyet is értene a miniszterrel a Cozma-ügyben született ítélet elégtelen szigorával kapcsolatban?
2. Az elmúlt két évtized ítélkezési gyakorlata alapján a miniszter valóban indokolatlanul enyhének tartja-e a Cozma-ügyben kiszabott, közel 20 éves fegyházbüntetést, és ha igen, miért?
3. Amióta Navracsics Tibor az igazságügyért felelős miniszter, elfogadták a semmisségi törvényt; korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített szabályokat írtak bele az Alaptörvénybe, mandátumának lejárta előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Navracsics Tibor határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy nem kell végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, de a kormányzatnak nem tetsző döntést; majd néhány napja az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára kérte a független bírósági szervezet főbíráját egy konkrét ügy kapcsán. Ennek fényében a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri a minisztert, hogy ismertesse a jogvédőkkel és a kormányzat intézkedései előtt értetlenül állókkal, hogy ezek a lépések melyik jogállamfelfogással, milyen alkotmányossági elmélettel és a bírói függetlenség mely értelmezésével állnak összhangban azok közül, amelyeket Navracsics Tibor az egyetemi katedrán tanít(ott). Ez különösen azért is érdekelne sokakat választópolgárként, mert a Fidesz választási programja a jogállam megerősítését is tartalmazta ígéretként, és hasznos lenne megtudni, hogy mit értett a program megfogalmazója ezen fogalom alatt.
