A jászapáti iskola szegregációs intézkedéseinek nyomán

2012.08.31. www.obh.hu

A jászapáti iskola roma gyerekeket megkülönböztető gyakorlatának több vizsgálata nyomán, az egyenlő bánásmód hatékonyabb érvényesítéséért, az állam szerveinek fokozott aktivitásának és egységes fellépésének érdekében az ombudsman jogszabályok módosítására kérte fel az oktatásért felelős minisztert, aki a javaslatokat elfogadta.

A halmozottan hátrányos helyzetű, közöttük a tanulók egyre nagyobb hányadát jelentő cigány származású gyermekek többségét Jászapátiban „magatartászavarra” hivatkozva elkülönítik a többiektől. A térbeli elkülönítéssel az akarták elérni, hogy a „magatartászavarosnak” minősített tanulók a tanórák közötti szünetekben se találkozhassanak a többi gyermekkel. Ez közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, sérti az azonos minőségű oktatáshoz való jogot. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az állam szerveinek különösen fontos kötelessége hivatalból fellépni, hatékony intézkedéseket tenni azon gyermekek, tanulók jogainak és jogos érdekeinek a védelme érdekében, akiknek a családja a nekik okozott hátrányt nem ismeri fel, ezért panasszal sem él.

Az ombudsman a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet ellentmondásainak a feloldását kérte a minisztertől, mert e jogszabály egyik paragrafusa a képesség-kibontakoztató képzés megszervezését általánosan kötelezővé tette, míg egy másik azt bizonyos esetekben megtiltotta. Balog Zoltán miniszter arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a köznevelési törvény most készülő végrehajtási rendelete az ellentmondást megszünteti: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődését segítő képesség-kibontakoztató képzést egyértelműen meg kell szervezni, és ha az oktatásszervezés módja nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, akkor a jog nem magát a felkészítést, hanem az állam által biztosított többletforrás igénylését tiltja meg.

Az ombudsman a közoktatási szakértők továbbképzésére vonatkozó jogszabály szigorítását is kérte a minisztertől, aki megígérte a szabályozás felülvizsgálatát. A kezdeményezés előzményeként az alapvető jogok biztosa a jászapáti iskola működésével kapcsolatos eljárásában öt közoktatási és esélyegyenlőségi szakértői anyagot vizsgált meg, és közöttük több az egyenlő bánásmódra vonatkozó elemi szabályok ismeretének hiányáról tanúskodott. Volt olyan szakértő, aki felismerte ugyan a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jogellenes elkülönítését, de annak megszüntetését a szülői akaratra hivatkozással nem látta lehetségesnek. Egy másik szakértő az elkülönítést „hátránykompenzációnak” tartotta, sőt olyan is volt, aki a még határozottabb elkülönítésben látta a jogszerű és színvonalas működés biztosítékát.

Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény az oktatási elkülönítést csak szűk körre, pontosan meghatározott esetekben, feltételekkel, indokoltsággal engedi meg, különben akkor is jogellenes az elkülönítés, ha azzal senki nem szenved hátrányt. Mások tanuláshoz fűződő jogának jobb érvényesülése érdekében sem lehet jogszerűen létrehozni és működtetni személyek, csoportok elkülönítésére szolgáló telephelyet, osztályt, csoportot.

Az alapvető jogok biztosa a jászapáti ügyben rámutatott arra is, hogy az egyenlő bánásmód érvényesítésének ellenőrzése során az állam oldaláról nem érvényesült maradéktalanul az alapvető jogok védelmének kötelezettsége, illetve a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Az ombudsman alapjogvédelmi kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy az egyenlő bánásmód érvényesítésére tett hatása szempontjából is hivatalból elemzi a jászapáti iskola fenntartói jogainak részbeni átadását az egyháznak. Az intézmény működésével kapcsolatban ez az ombudsmani hivatal harmadik vizsgálata.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201201956.rtf oldalon olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
AJBH