Egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása - Jogerőre emelkedett Magyarország strasbourgi elmarasztalása

2012.11.30. MTI

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának öttagú tanácsa elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a bíróság júliusban, első fokon elmarasztalta Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása miatt. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

A strasbourgi bírói testület július 10-ikén elmarasztalta és összesen 9 ezer euró megfizetésére kötelezte Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása miatt.

A volt magyar közalkalmazott nő - akinek a nevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra - azzal érvelt, hogy miután 2010. szeptember 27-én indoklás nélkül bocsátották el állásából, nem fordult bírósághoz, hiszen nem tudott volna semmilyen ellenérvet felhozni a perbeli siker reményében az elbocsátás általa nem ismert indokaival szemben. Ezzel tehát szerinte sérült az a joga, hogy sérelem esetén bírósághoz fordulhat.

Az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt a magyar Alkotmánybíróság 2011. február 18-án alkotmányellenesnek minősítette, majd ugyanazon év május 6-án azt is kimondta, hogy az ilyen, alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat nem lehet alkalmazni a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben.

Strasbourgban igazat adtak a panaszosnak, és megállapították, hogy Magyarországon megsértették az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez fűződő jogát.

A magyar állam képviselője nem vitatta érdemben a panaszos tényállításait, azzal azonban nem értett egyet, hogy a kifogásolt - és időközben megsemmisített - előírások az európai emberi jogi egyezményben foglalt jogok csorbítását jelentették: szerinte a panaszos a felmondás indoklásának hiánya ellenére is fordulhatott volna bírósághoz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 6 ezer euró nem vagyoni kártérítést, valamint - a reálisan felmerült költségek megtérítésére - további 3 ezer eurót ítélt meg a panaszos javára.

A strasbourgi bírói fórum honlapján az olvasható, hogy november 19-én a fellebbezéseket előzetesen elbíráló, öttagú bírói tanács számos ügyben elbírálásra alkalmatlannak találta a fellebbezést, így a szóban forgó ügyeket nem is utalta a fellebbezések érdemi elbírálására hivatott nagykamara elé, hanem elutasította azokat. Ennek következtében - a bíróság eljárásrendjének megfelelően - az első fokú ítéletek ezekben az ügyekben automatikusan jogerőssé váltak.

Az így elutasított fellebbezések listáján található a szóban forgó magyar vonatkozású ügy ügyszáma is. Ebből az internetes tájékoztatásból nem derül ki, hogy melyik fél fellebbezett, illetve hogy a fellebbező mivel érvelt.

A hvg.hu internetes portál ugyanakkor ismertette az ügyben a panaszost Strasbourgban képviselő Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatását, miszerint a magyar kormány volt az, amely "nem nyugodott bele a döntésbe, és annak ellenére élt fellebbezési jogával, hogy a másodfokon eljáró Nagykamara elé csak egészen kivételes esetben kerülnek ügyek".


 

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MUNKAJOG
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA