Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A Kúria nem ítéletgyár - 2012 a kezdeményezés éve volt - Darák Péter főbíró évértékelő sajtótájékoztatója

2012.12.14. MTI

2012 a kezdeményezés éve volt a Kúrián - így jellemezte Darák Péter főbíró kilencéves elnöki mandátuma első esztendejét értékelő sajtótájékoztatóján Budapesten csütörtökön.

Kiemelte a legfelsőbb bírói fórum erőfeszítéseit alkotmányos feladata, a jogegység fejlesztése terén, továbbá a nyitottság megteremtését a jogászszakma és az egész közvélemény felé.

"A Kúria nem ítéletgyár." Nem az a cél, hogy minél több döntést hozzon, hanem olyanokat, amelyeknek kisugárzásuk van, irányt mutatnak az alsóbb fokú bíróságok számára - mondta Darák Péter.

A bíróságok hatékonyabb szakmai irányítására van szükség, új irányokat kell keresni ezen a téren, ennek jegyében kezdték meg munkájukat a legfelsőbb bírói fórumon a joggyakorlat-elemző csoportok, és vált gyakorlattá az elvi jelentőségűnek ítélt táblai és törvényszéki bírósági döntések kúriai szintre emelése - tette hozzá.

Az idén hét - kúriai és alsóbb fokú bírákból, illetve elméleti szakemberekből álló - joggyakorlat-elemző csoport kezdte meg működését, amelyek jelentései alapján már több kúriai kollégiumi vélemény született.

A főbíró az elmúlt hetekben a jogászszakmához fordult azzal, hogy jövőre milyen elméleti kérdések megoldása érdekében tartják indokoltnak elemző csoportok felállítását. Ezzel kapcsolatban több mint félszáz javaslat érkezett.

Az elnök még nem hozta meg döntését, de nyomós érvek szólnak amellett, hogy vizsgálják például az uniós jog alkalmazásának, a közös ingatlantulajdon megosztásának vagy a vád törvényességének kérdéseit, továbbá a személyi jövedelemadóval kapcsolatos jogviták, például a vagyongyarapodási vizsgálatok és a bírságolás tanulságait.

A joggyakorlat-elemző csoportok előrevetítik a Kúria jelenleginél hatékonyabb működési formáit - mondta a főbíró.

A Kúria hatékonyabb jogegységi munkáját, az ítélkezési gyakorlat irányításának felgyorsítását szolgálja az is, hogy táblai és törvényszéki döntéseket emelnek ki az országos ítélkezési gyakorlatból, amelyeket a Kúria saját állásfoglalásaként tesz közzé. Így nem kell megvárni a kúriai eljárást, a gyors reagálásnak köszönhetően a vitás kérdésekben hamarabb kapnak kúriai iránymutatást az ország bíróságai.

Darák Péter elmondta: jövő évtől a Kúriai döntések, illetve Ítélőtáblai határozatok című kiadványokban törekednek majd arra, hogy minél könnyebben kezelhető formában jelenjenek meg az iránymutató ítéletek. Ennek érdekében a két kiadvány szerkesztőbizottságának ülésére meghívták az egyik vezető fővárosi színház dramaturgját, hogy adjon gyakorlati útmutatót, miként lehet az ítéleteket könnyen kezelhető szövegekké alakítani, demonstrálva, hogy az érdemi tartalom sérelme nélkül is lehet közérthetően közvetíteni a jogi problémákat.

Bizonyos munkafázisokban el kell szakadni az ítéletek szövegétől, hogy közérthetőbben lehessen róluk beszélni. Az ilyen jellegű közzétételnek azonban feltétele az is, hogy az anonimizált - személyes adatokat nem tartalmazó - kúriai és táblai döntések végre egy jól kereshető adatbázisban teljes terjedelemben rendelkezésére álljanak minden érdeklődő számára - mondta a főbíró.

Darák Péter hozzátette: egyre inkább azok az ügyek élveznek majd kiemelt figyelmet a Kúrián, amelyek eldöntése a jogegység erősítéséhez, fejlesztéséhez járul hozzá. Ennek oka az is, hogy tiszteletben tartják az alsóbb fokú bíráknak az egyes ügyekben a közvetlenség elve alapján meghozott ítéleteit, amelyek pusztán az iratokból többnyire csak akkor bírálhatók felül, ha nagyon durva, kirívó hibákat követett el az alsóbb fokú bíró. Ezekben az esetekben azonban a jogsérelem orvoslása továbbra is feladata a Kúriának.

A bírák nyugdíjazása ügyében az elnök kijelentette: a Kúrián nincs konfliktushelyzet.

Az idén összesen 22 bíró vonult nyugdíjba az év elején életbe lépő új szabályozás alapján, ebből 20 - aki már betöltötte a 65 éves kort - az első félében, a második félévben pedig kettő, akik a 62 éves kort érték el.

A nyugdíjazott kúriai bírák közül 11 indított munkaügyi pert. Első fokon a munkaügyi bíróság a közelmúltban mind a 11 eljárásban kimondta, hogy jogellenes volt a bírói jogviszony megszüntetése, és ezek a döntések rövidesen jogerőre emelkedhetnek. Azt követően már csupán az államfő kinevező okiratára van szükség ahhoz, hogy a 11 bíró visszatérjen korábbi munkahelyére.

Azoknak a bíráknak az ügyét azonban, akik nem pereltek, csak új törvényi rendezéssel lehet megnyugtatóan lezárni. Ez annál is inkább sürgető lenne, hiszen mióta nyáron az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a bírákra vonatkozó nyugdíjszabályokat, nincs erre vonatkozó élő rendelkezés, és ennek hiányában a bírák nem tudnak nyugdíjba menni - mondta az elnök.

A Kúriára szeptembertől 13 új bírót neveztek ki, a nyugdíjazott bírákat azonban korábbi beosztásukban tudják visszavenni - tette hozzá.

A jövő nyáron hatályba lépő új büntető törvénykönyv és a várhatóan rákövetkező év elején hatályba lépő polgári törvénykönyv kapcsán az elnök elmondta: az anyagi jogi kodifikációt eljárásjoginak kell követnie. Idővel új polgári és közigazgatási perrendtartásra lesz szükség.

A magyar igazságszolgáltatás nemzetközi megítélésében jobbára elcsitultak a viták, nyugvópontra jutottak a vihart kavaró kérdések. Egyedül a nyugdíjazás kérdésében váratnak még magukra a magyar Alkotmánybíróság és a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság döntésének megfelelő hazai jogalkotási lépések - mondta az elnök.

Évtizedek után ebben az évben újrakezdődtek a Kúrián a bíróvizsgálatok, amelyek keretében mennyiségi és tartalmi szempontból is értékelik az egyes bírák munkáját. Rövidesen megnyílik a Kúria klubja, ahol kötetlenebb szakmai rendezvényeket tartanak majd, és márciusban egy régi hagyományt felelevenítve megjelenik a Kúria évkönyve.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÚRIA
DARÁK PÉTER