Alkotmánybírósági mustra – Tagságtól független hozzájárulás

2013.04.25. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság április 30-i teljes ülésén többek közt napirendjére tűzi a kötelező kamarai hozzájárulás alkotmányossági vizsgálatát. Tordai Csaba ügyvéd indítványa szerint a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt a tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata

AB határozat a Házszabály egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3005/2012.)
Az Alkotmánybíróság április 22-én elutasította az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó országgyűlési képviselők – akik korábban az MSZP képviselőcsoport tagjai voltak – frakciótagsága 2011. október 22-én megszűnt. 2012. április 23-án képviselőcsoportot kívántak alakítani, de a Házszabály 2012. április 20-án hatályba lépett módosítása értelmében nem alakíthattak frakciót. Az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes az a rendelkezés, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az Országgyűlést nagyfokú szervezetalakítási szabadság illeti meg, amelynek korlátja, hogy az Alaptörvényt köteles tiszteletben tartani. A szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák. Egyéb tekintetben az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők: a frakciótag és a nem frakciótag képviselőket is azonos, a képviselői jogállás részének minősülő jogok illetik meg, és úgyszintén azonos kötelezettségek terhelik őket. A határozathoz Balogh Elemér, Stumpf István és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Lévay Miklós, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

Az Alkotmánybíróság április 30-i teljes ülésének napirendje

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-ának alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3440/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 szeptemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint a jogállamiság követelményébe ütközik, hogy az állam közhatalmi és tulajdonosi jogosítványai összemosódnak, amennyiben a szerződéses kötelezettséget megszüntető jogalkotó és a szerződéses kötelezettségétől a törvényhozás eredményeként szabaduló dologi kötelezett személye azonos.

● Az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (VI/2855/2012.)
Az indítványozó kifogással él az Országos Választási Bizottság (OVB) 53/2012. (IV. 5.) határozata ellen, amelyben az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára 2011. január 1-jén jogszerűen folyósított nyugdíj összege csak a 2011. január 1-jén hatályos jogszabályok szerinti okból csökkenjen?” Az ügy előzménye: az Országos Választási Bizottság 82/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. Kifogás alapján az Alkotmánybíróság 127/2011. (XII. 2.) számú határozatában megállapította: a kérdés eredményes népszavazáson történő támogatása esetén nem lenne szükség az Alkotmány hivatkozott 70/E. § (3) bekezdésének megváltoztatására, ezért az OVB határozatát megsemmisítette, és a bizottságot új eljárásra utasította, amely a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Újabb kifogás alapján az Alkotmánybíróság 17/2012. (III. 30.) számú határozatával megsemmisítette a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62-63. § tárgyában, a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3577/2012.)
Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta. A vitatott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére. Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőeljárásban az OBH elnöke 248/2012. (VIII.21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Kúria végzésében helybenhagyta az OBH elnökének döntését. Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogot.

● A Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/136/2013.)
Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta, mert álláspontja szerint azzal, hogy kártalanítás iránt indult perét határidő mulasztásra tekintettel megszüntették, megsértették a bírósághoz forduláshoz való jogát.

● A nemzeti vagyonról szóló 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (IV/3136/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A módosított szabályozás kizárja a választottbírósági út igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A biztos szerint a választottbíráskodás módosított jogi szabályozása Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét.

A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/1201/2012.)
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában a fogvatartottak egészségügyi ellátásról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet azon rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérte, amelyek a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga korlátozásának eseteit szabályozzák. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések formai szempontból alkotmányellenesek, továbbá szabályozás által megvalósított korlátozás szükségtelen és aránytalan. Az alapvető jogvető jogok biztosa 2012. február 6-án megjelölte az Alaptörvénynek az indítvánnyal összefüggésben álló rendelkezéseit.

A 6/2009. Büntető Jogegységi Határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3152/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a jogegységi határozatnak a visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely kimondja, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Az indítványozó szerint a jogegységi határozatból az következik, hogy a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmények esetében nincs helye újabb vádemelésnek, az ügyészség a vádemelés helyett perújítást kezdeményez, továbbá az újabb, még el nem bírált részcselekmények a perújítás szempontjából új ténynek tekintendők. A perújítási eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a terhelt bűnössége az újabb, még el nem bírált cselekmények elkövetése miatt megállapítható-e, de a tárgyalás eredménye nem a bűnösség, hanem a perújítás alaposságának megállapítása. Szerinte a jogegységi határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és sérül a vádlott védelemhez való joga is.

● A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 25. § (1) bekezdés felülvizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3457/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – a támadott törvény 25. § (1) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a megsemmisített jogszabályi rendelkezésre vonatkozó általános és az egyedi ügyben történő alkalmazási tilalom kimondását kéri az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezés kimondja: ha a helyi önkormányzat ellen folyó adósságrendezési eljárásban kötött egyezség megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, akkor a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, további jogorvoslatnak pedig nincs helye. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés aránytalanul korlátozza az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezők jogorvoslathoz való jogát.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2229/2012.)
Tordai Csaba ügyvéd alkotmányjogi panaszában egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése „kivételesen” szövegrész, és a 29. § „vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” szövegrész megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint azok elvonják az alaptörvény-ellenes, közvetlenül alkalmazandó, jogorvoslattal nem támadható jogszabályi rendelkezésekkel szemben benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét. Az indítványozó másrészt a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-ának alkotmányosságát is megkérdőjelezte. A támadott rendelkezés szerint 2012. január 1-jétől a gazdálkodó szervezet kamarai hozzájárulást köteles fizetni a gazdasági kamara részére, függetlenül attól, hogy a gazdasági kamarának tagja-e. Az indítványozó elsősorban arra hivatkozott, hogy a támadott rendelkezést a Házszabálytól eltérő módon fogadták el, ezért közjogi érvénytelenség megállapítását kérte. Másodsorban az indítványozó kifejtette: a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt a tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható, vagyis a tulajdonhoz való jog alkotmányosan korlátozható volna.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG