Kigyomlált látszatalapítványok és egyesületek - Civil szervezetek a csőd- és felszámolási törvény hatálya alatt

2013.05.21. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

2012. előtti időszak komoly jogalkalmazói dilemmája volt a már nem működő, megszűnt szervezetek törlésének gyakorlati problematikája. A civilszféra jogi szabályozásának teljes megújulását, a joghézagok pótlását hozta 2012. év elején hatályba lépett két új jogszabály.

Az egyesülési jog gyakorlati érvényesülésének manifesztációi azok az alapítványok, egyesületek, valamint az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetek is, melyek a rendszerváltást követően nagyszámban nyertek létjogosultságot hazánkban. Egy idő után azonban szükségessé vált a nyilvántartások felülvizsgálata, és a nem funkcionáló, vagy csak papíron létező szervezetek megszüntetése.

A gondok forrása korábban az volt, hogy a cégnek nem minősülő különböző szervezetek megszűnésének, valamint megszüntetésének szabályai az átfogó reform előtt elszórtan, jórészt anyagi jogszabályokban kerültek meghatározásra. E rendelkezések nem szabályozták megfelelően a szervezetek törlését, mely a gyakorlatban sok bizonytalanságot szült.

Kimunkált jogszabályi háttér híján sokszor a jogalkalmazásra hárult olyan sarokpontok kialakítása, melyek ideiglenesen nyújtottak eligazodást ezekben az ügyekben a bírói gyakorlat számára. Ilyen körülmények között került sor arra, hogy a vagyonnal bíró társadalmi szervezet (egyesület) megszűnése kapcsán a felszámoló feladatait a 2/2008. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat fektesse le.

A civilszféra jogi szabályozásának teljes megújulását hozta két, a 2012. év elején hatályba lépett új jogszabály. A joghézagok pótlását és átfogó szabályozás megalkotását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény biztosítja. A törléssel kapcsolatos eljárási procedúra szabályozása a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokat tartalmazó 2011. évi CLXXXI. törvényben kapott helyt.

A jogalkotó előírta a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás egyes rendelkezéseinek a civil szervezetekre való alkalmazhatóságát. A szabályozás egyik legjelentősebb vívmánya, hogy a nem működő, látszatszervezeteket, valamint a megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából.

Ennek megfelelően lehetővé vált a civil szervezetek vonatkozásában a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás, valamint egyszerűsített törlési eljárás lefolytatása. Egyszerűsített végelszámolásra civil szervezeteknél nincs lehetőség.

A felszámolási eljárások cégekre alkalmazandó szabályaitól eltérően a Csődtv. 27. § (2) a) pontjában meghatározott 20 napon túli tartozás a civil szervezetek esetében 60 napon túli kell, hogy legyen. Speciális szabály továbbá, hogy „fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.” A törvény kimondja a felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt álló egyesület másik egyesülettel való egyesülésének, illetve alapítvány másik alapítvánnyal való egyesítésének tilalmát.

Az új szabályozás egyesületet, illetve az alapítványt nyilvántartó bíróság kötelességévé teszi a jogerős ítélet alapján a nyilvántartásba egyesület esetében a „megszűnt”, míg alapítvány esetén a „megszüntetve” toldat haladéktalanul bejegyzését, ha a bíróság az ügyész keresetére az egyesület megszűnését állapítja meg [11. § (5) bekezdés], vagy a bíróság az ügyész keresetére az alapítványt annak okán szünteti meg, hogy céljának megvalósítása lehetetlenné vált [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés].

A gyors és hatékony lebonyolítást számos eljárásjogi újítás teszi lehetővé, így például a bírósági titkárok szerepének növekedése, a folyamatokban teljes körű részvételük biztosítása. Az eljárások költséghatékony lefolytatása érdekében van, hogy a kényszer-végelszámolásnál maga a szervezet ügyeit ismerő, korábbi vezető tisztségviselő lesz a végelszámoló, aki e tevékenységet külön díjazás nélkül vállalja, ellentétben a hivatásos végelszámolóval, így elkerülhető például, hogy egy egyesület végelszámolása felszámolásba forduljon át fizetésképtelenség miatt.

Elvi síkon hatékony megoldást kínál a bíróság által hivatalból megindítható egyszerűsített törlési eljárás, mely a törvényben rögzített konjunktív kritériumok teljesülése esetén vihető véghez. Ha a bíróság által előírt határidőben a törvényi feltételek teljesülnek a civil szervezet képviselője az idézési címét nem jelenti be, a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor, és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban, a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel, az adó- és vámhatóság, és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója és a végrehajtó a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről.

Elméletben ragyogó megoldás, mégis a hatálybalépés óta eltelt rövid idő gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyszerűsített törlési eljárás gyakorlati alkalmazása - a szigorú törvényi feltételek megléte hiányában - még nagyon szűk körben valósult meg. A hatályba lépést követő alig több, mint egy évben, civil szervezetek megszűnésével kapcsolatban közzétett végzések zöme (több, mint 700 db) kényszer-végelszámolás, több, mint 280 db törlési eljárással kapcsolatos végzés, ebből azonban mindösszesen 7 db, amely egyszerűsített törlés.

Az eljárások korszerűsítése és modernizációja az elektronikus nyilvántartás, közzététel és elektronikus ügyintézés kiépítésével valósult meg, és fokozatosan épül ki jelenleg is. Civil szervezetek nyilvántartása, valamint ezen szervezetek csőd-, felszámolási-, és végelszámolási eljárásaival kapcsolatos elektronikusan közzétett végzések elérhetőek a www.birosag.hu oldalról. A „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja" elnevezésű projekt keretein belül európai uniós források bevonásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, 990 millió forint elnyert támogatásból valósul meg az ezzel kapcsolatos működés modernizációja, az e-ügyintézés elérhetővé válása és ügyfélbarát, korszerű rendszer kialakítása.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
CSŐDTÖRVÉNY