Szlovák állampolgárságtól megfosztott szlovákiai magyarok - A strasbourgi emberi jogi bíróság elutasította a felvidéki beadványokat

2013.06. 7. Jogi Fórum / MTI

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította azt a két beadványt, amelyet két szlovákiai magyar nyújtott be a testülethez, amiért a magyar állampolgárság felvétele után elveszítették szlovák állampolgárságukat.

A bíróság a május második felében született döntésében úgy foglalt állást, hogy mivel a Fehér István és a Dolník Erzsébet által két egymást követő napon benyújtott keresetben leírt két ügy ténybeli és jogi háttere rendkívül hasonló, ezért a két beadványt összevonja.

Mindkét panaszos azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert úgy véli, hogy a szlovák alkotmány előírásai ellenére fosztották meg őket szlovák állampolgárságuktól. Emellett sérelmezték, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésükre, nem szavazhattak a parlamenti választásokon, és "gyakorlati nehézségeik támadtak" a társadalombiztosítási jogviszonyukkal kapcsolatban. Fehér István azt is kifogásolta, hogy a révkomáromi önkormányzat nem volt hajlandó állandó lakcímét igazoló okiratot kiállítani számára.

Az EJEB honlapján nyilvánosságra hozott döntésében a bíróság kimondta: nincs joghatósága megítélni, hogy sérti-e a szlovák alkotmányt vagy Szlovákia nemzetközi szerződéséből fakadó kötelezettségeit az, hogy a két panaszost megfosztották szlovák állampolgárságától. A strasbourgi bíróság ugyanis csak az Emberi Jogok Európa Egyezménye alapján ítélkezhet, az pedig nem tartalmaz, nem ír elő az állampolgársághoz, annak megtartásához vagy felvételéhez való jogot. A bíróság utalt arra, hogy a szlovák állampolgársági törvényt jelenleg is vizsgálja a szlovák alkotmánybíróság, valamint arra, hogy az ügy akkor tartozna Strasbourg hatáskörébe, ha a szlovák állam önkényesen megtagadta volna az állampolgárságot a panaszosoktól.

"(A panaszosok) szabad akaratukból kérelmezték a magyar állampolgárságot egy olyan időpontban, amikor a szlovák állampolgársági törvény alkalmazandó pontjai hatályban voltak. Következésképpen úgy döntöttek a magyar állampolgárság megszerzéséről, hogy tisztában voltak azzal, hogy ez a döntés a szlovák jog értelmében milyen következményeket von maga után" - indokolja döntését a bíróság.

A társadalombiztosítással kapcsolatos panaszok ugyan bizonyos esetben a bíróság hatáskörébe tartozhatnak, mert azt például senkitől nem lehet kizárólag az állampolgárság alapján megtagadni, de a strasbourgi törvényszék szerint "a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nehézségek" alátámasztására egyik panaszos sem mutatott be olyan konkrét tényeket, amelyek alátámasztották volna az általuk vélelmezett jogsértést.

Megalapozatlannak találta a bíróság a választáson való részvételből való kizárás miatti panaszt is, mert úgy ítélte meg, hogy az egyezmény, illetve annak egyik jegyzőkönyve szavatolja ugyan a választáshoz való jogot, de mindkét panaszos törvényi rendelkezés miatt elveszítette szlovák állampolgárságát, olyan jogot pedig nem lehet az egyezményből levezetni, amely azt garantálná, hogy külföldiek részt vehetnek egy olyan állam törvényhozásának megválasztásán, amelynek nem állampolgárai, jelenleg ugyanis mindkét panaszos kizárólag magyar állampolgár. A lakcímet igazoló okirat megtagadásával kapcsolatban a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a révkomáromi önkormányzat azt javasolta a panaszosnak, hogy forduljon a helyi rendőrséghez, a külföldiek letelepedésével kapcsolatban ugyanis a rendőrség illetékes intézkedni.

A bíróság azt is megállapítja, hogy a benyújtott dokumentumok alapján nem lát arra utaló nyomot, hogy a hatóságokkal való érintkezéskor a panaszos olyan nehézségbe ütközött volna, amely felveti annak gyanúját, hogy sérültek volna az emberi jogi egyezményben lefektetett jogai.

A panaszosok úgy vélik, hogy Szlovákia a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó előírásokat is figyelmen kívül hagyta. Ebben a bíróság - mint rámutat - azért nem jogosult ítéletet mondani, mert az egyezmény vonatkozó, 12-es jegyzőkönyvét, amely ezt kimondja, Szlovákia aláírta ugyan, de még nem ratifikálta.

A jogorvoslati lehetőség hiánya miatti panaszt a strasbourgi bíróság amiatt utasította el, mert úgy látja, hogy ennek meglétét is csak olyan ügyekben vizsgálhatja, amelyek eleve a hatáskörébe tartoznak, és mint megállapította, a szlovák állampolgárság elvétele a magyar állampolgárság felvétele miatt nem ilyen ügy.

Lomnici Zoltán: Fontosabb az Európai Parlament petíciós bizottságának állásfoglalása

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: fontosabbnak tartják, hogy az ügyben az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága számukra pozitív döntést hozott és napirenden tartja a jogfosztottak ügyét.

Rámutatott: az emberi jogi bíróság egyéni szempontból foglalkozik a vitatott szlovák állampolgársági törvénnyel, az EP viszont olyan döntést is hozhat, ami a jogszabály rendelkezéseinek megszűntetéséhez vezet. Elmondta: a keresetet elutasítása annyit jelenthet, hogy a jogfosztottak nem kapnak majd kártérítést az őket ért zaklatás miatt. "Minden esetben tovább akarjuk folytatni a küzdelmet" - szögezte le, megjegyezve: érdekesnek tartja, hogy sem a szlovák diplomácia, sem a szlovák sajtó az EP petíciós bizottságának pozitív döntésével nem foglalkozott.

A szlovák külügyi tárca közleménye és a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése kapcsán az ügy panaszosai, Dolník Erzsébet és Fehér István elmondták: bármi álljon is az ítéletben, az nem változtatja meg a véleményüket és jogaik érvényesítése céljából a továbbiakban is minden lehetséges jogorvoslati lehetőséggel élni kívánnak.

"Azt üzenem a szlovák külügyminisztériumnak, hiába örül, én nem megyek innét sehová, engem nem lehet elüldözni, a strasbourgi bírákat pedig csókoltatom, hogy éppen Trianon évfordulóján hoztak meg egy ilyen döntést" - mondta az ügy másik érintettje, Fehér István révkomáromi tanár.
 

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
KISEBBSÉGI JOGOK
ÁLLAMPOLGÁRSÁG
SZLOVÁKIA