Az uniós állampolgárok más tagállamokban szerzett osztalékjövedelmére, tőkenyereségére, egyéb pénzügyi bevételeire és a számlaegyenlegek minden formájára kiterjesztené az adóhatóságok közötti automatikus információcserét 2015. január elsejétől az Európai Bizottság szerdai javaslata. Így a magánszemélyek semmilyen külföldi jövedelme nem maradhat többé titok az adóhatóságok előtt.
A magánszemélyek lényegében mindennemű külföldi (a nem lakhelyüknek számító más uniós tagállamokban) jövedelmére kiterjeszti 2015. január 1-től az adóhatóságok közötti automatikus információcserét az a jogszabály, aminek módosítását szerdán kezdeményezte az Európai Bizottság.
Az új javaslat értelmében 2015. január 1-től az osztalék-kifizetésből származó jövedelmek, a tőkenyereségek, egyéb pénzügyi jövedelmek és számlegyenlegek minden formája felkerülne arra a listára, ami a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere tárgya. A Bizottság szerint ezzel a lépéssel az EU a legátfogóbb adatcsere-rendszerrel rendelkezne az adózás területén az egész világon.
„A mostani javaslatnak köszönhetően a tagállamok könnyebben képet alkothatnak a nekik járó adók mértékéről, és könnyebben begyűjthetik azokat. Az EU pedig kedvezőbb pozícióba kerül a magasabb adópolitikai sztenderdek globális elterjesztéséért vívott harcában” – jelentette ki Algirdas Semeta, adópolitikai biztos.
Az EU már korábban elfogadott két jogszabályt, amelyek automatikus információcserét honosítanak meg a tagállami adóhatóságok között állampolgáraik külföldi megtakarításaival összefüggésben. A kamatadóról szóló irányelv, ami 2005-ben lépett hatályba szavatolja, hogy a tagállamok adatokat gyűjtsenek más tagországok, náluk állandó bejelentett lakhellyel nem rendelkező állampolgárainak (magánszemélyeinek) megtakarításairól, és ezeket az információkat megosszák a lakhatás szerinti ország adóhatóságaival, amelyek ennek megfelelően adót vetnek ki az ilyen típusú jövedelmekre.
A Bizottság még 2008-ban javaslatot tett a kamatadóról szóló irányelv módosítására, a direktíva hatókörének a kiterjesztésével. Az Európai Tanács május 22-i ülésén a tagállamok megállapodtak, hogy még az év vége előtt elfogadják a módosított jogszabályt. Ausztriát és Luxemburgot, vagyis azt a két tagállamot is beleértve, amelyek eddig a banktitok megőrzése miatt blokkolták a megállapodást.
Az EU időközben egy másik jogszabályt is elfogadott a tagállamok közötti adminisztratív együttműködésről, ami 2015. január 1-től a jövedelmek más formáira is kiterjeszti az automatikus információcserét. Ezek: a foglalkoztatás, a cégvezetői jutalékok, életbiztosítás, nyugdíjak és vagyon. A módosított direktíva arról is gondoskodni kíván, hogy az információcsere a jövedelmek tényleges kedvezményezettjeit célozza.
A szerdán bemutatott javaslat ennek a jogszabálynak a felülvizsgálatát irányozza elő úgy, hogy az automatikus információcsere az osztalékokból, a tőkenyereségből, más pénzügyi bevételekből és számlaegyenlegekből származó jövedelmekre is kiterjedjen.
Az adóügyi biztos kérdésre válaszolva jelezte, hogy a Bizottság az év végéig a társaságok „külföldi” jövedelmeinek adóztatását érintő javaslatokat is tenni fog, többek között az anya-és leányvállalatok közötti adóátcsoportosítás és jogdíj-fizetések tárgyában.
Algirdas Semeta szerint az eddigi és a legújabb rendelkezések biztosítják, hogy a tagállamok ugyanannyi információt fognak megosztani egymással, mint amennyi információ átadására kötelezettséget vállaltak az Egyesült Államok irányába az úgynevezett „külföldi számla-adófizetési törvény, a FATCA alapján.
A FATCA alapján jövő évtől az uniós tagállamoknak átfogó adatokat kell szolgáltatniuk az amerikai adóhatóságnak amerikai állampolgárok náluk nyitott folyószámláiról. A vonatkozó uniós jog alapján a tagállamok nem oszthatnak meg egymással kevesebb információt, mint amennyit egy harmadik, nem uniós tagállammal megosztanak. Ezért a Bizottság javaslata annak megelőzését is szolgálja, hogy ebből uniós szinten komplikációk származzanak.
Semeta hangsúlyozta, hogy a Bizottság legújabb javaslata alapján az EU kedvezőbb pozícióban lesz például már a néhány nap múlva esedékes G8-as csúcson abban a törekvésében, hogy az uniós szinten az adóelkerülés ellen hozott intézkedések nemzetközi normává is váljanak. „Az automatikus információcserének globális gyakorlattá kell válnia, és az EU mindent meg fog tenni ennek biztosítása érdekében” – közölte a biztos.
