A szolgáltatások értékegyensúlyának bírósági vizsgálatáról - A Kúria elvi állásfoglalása

2013.06.14. Jogi Fórum / Kúria

Az eljáró bíróságoknak főszabályként nem a szolgáltatások értékegyensúlyát kell vizsgálniuk, hanem csak azt, hogy van-e olyan szolgáltatás, amelynek ellenszolgáltatása nem történt meg. A szolgáltatások értékegyensúlyának az érvénytelenség körében történő vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés uzsorás szerződés, vagy ha a szerződés érvénytelensége a szolgáltatások feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadás következtében kerül megállapításra - áll a Kúria elvi jelentőségű határozatában.

 Az ügyész felperes a Ptké. 36/A. §-a alapján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. r. alperesek által a közbeszerzési eljárás megkerülésével kötött eszközbérleti szerződés mint jogszabály megkerülésével kötött szerződés, a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. Kérte, hogy a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá és az elszámolás körében oly módon rendelkezzen az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatásról, hogy a bérleti díjat a szerződésben meghatározott szolgáltatás felének megfelelő összegben határozza meg. Előadta, hogy a bérleti szerződésben kikötött ellenszolgáltatás feltűnően aránytalan, ami – tekintettel arra, hogy az I.r. alperes önkormányzat – a közérdek sérelmét is előidézi.

A jogerős ítélet az alperesek között létrejött eszközbérleti szerződés semmisségét megállapítva azt az ítélethozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Az ítéleti indokolás szerint a jelen ügyben az érvénytelenség oka nem volt kiküszöbölhető, és az eredeti állapot helyreállítására sem volt lehetőség, így az érvénytelenség jogkövetkezményei közül csak a hatályossá nyilvánítást lehetett alkalmazni a Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdések helyes értelmezésével. A hatályossá nyilvánítás keretében a bíróságnak akkor lehet rendelkeznie a szolgáltatásokról, ha ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás állapítható meg. A perbeli esetben ilyen nem volt, mert a felek kölcsönösen teljesítették a szolgáltatásaikat. Az ügyész felperesnek a Ptké. 36/A. § alapján nincs joga a szerződés feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva megtámadni, e jogával az I.r. alperes élhetett volna, azonban ilyen kérelem előterjesztésére a törvényi határidőn belül nem került sor. A jogerős ítélet ellen az ügyész felperes és az I.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. A felülvizsgálati kérelmekben kifejtett érvelés szerint a bíróságnak lehetősége van arra, hogy változtasson a szerződés feltételein a hatályossá nyilvánítás körében. A felülvizsgálati eljárásban az az elvi kérdés merül tehát fel, hogy a bíróság a hatályossá nyilvánítás körében köteles-e a felek között fennálló jogviszonyt teljes körűen rendezni. Ha tehát a szerződés érvénytelensége bármely okból megállapítható, a felek hivatkozása alapján köteles-e a bíróság a hatályossá nyilvánítás körében a felek szerződésének más elemei körében is vizsgálódni pl. a vitatott értékegyensúlyt helyreállítani. Ebben az elvi kérdésben a Legfelsőbb Bíróság illetve a Kúria korábban még nem foglalt állást.

A Kúria a 6. sorszámú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és elvi éllel mutatott rá a következőkre:

A Ptk. 237. § (2) bekezdés szerinti hatályossá nyilvánítás körében az eljáró bíróságoknak főszabályként nem a szolgáltatások értékegyensúlyát kell vizsgálniuk, hanem csak azt, hogy van-e olyan szolgáltatás, amelynek ellenszolgáltatása nem történt meg. A szolgáltatások értékegyensúlyának az érvénytelenség körében történő vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés uzsorás szerződés, vagy ha a szerződés érvénytelensége a szolgáltatások feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadás következtében kerül megállapításra. A jelen ügyben a felperes feltűnő aránytalanságra alapított megtámadási joggal nem rendelkezett, az I.r. alperes pedig a megtámadási határidőt elmulasztotta, uzsorára pedig senki sem hivatkozott, illetve a semmisségi ok nem a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékaránytalanságával függött össze, így a bíróságok a szolgáltatás értékegyensúlyát a jelen eljárás keretében nem vizsgálhatták.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÚRIA
KÚRIA ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS